Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

418

1794

október 3. RIMASZOMBAT. . . estéli hetedfél óra tájban rettentő, és ritkán látott egy háború állapodott meg városotskánk felett.

... A pusztitó jégzivatar, úgy elverte a makkot, hogy egy szem sem maradt. A napkeletről pompás sötét gyásszal vastag és semmit nem tágító bömbölések közt úszott felénk; a’másik napnyugatról, láng színű ortzába öltöztetvén tornyozott és emelkedett amaz ellen. Két egymással mérgesen összecsapott fegyveres tábornak állapottyát tökéletessen el jádzották, öszve kapván egymással rettenetes volt a’ ropogás, de rettenesebb sokkal a’ villámlás, mert ez szünet nélkül kegyetlenkedett, és nem tsak a’ bé hunyt szemeket, de a’ legkeményebb sziveket is által járta. De Istené a’ kegyelem, határainkban semmi kárt nem tett sem ezen rettentő égi háború, de tett a’ szomszéd erdőkben, mert a’ jég esső a’ makkot, melly e’ tájon olly mértékben meg termett volt az idén, hogy leg vénebb embereink is bővebb áldásra nem emlékezhetnek, úgy elverte, hogy egy szemet sem hagyott a’ fákon.” (M. K., okt. 14.)

október 9. SZATMÁRNÉMETI. A város Szatmárhegyen lévő 2389 kapásnyi szőlőiben a 9-én megkezdődött szüret két hétig tartott és igen jó bor termett. (Jeney, 4L)

október 16. KOLOZSVÁR. A szüret bevégződött, de nem volt bőséges, egyes helyeken féltermés. Szép időjárás kedvezett a sovány szüretnek. (M. H., okt. 28.)

október 24. BÁTA. Szekszárdon volt espereskerületi ülés, amelyen a plébános a járhatatlan út miatt (több, mint 30 km) nem tudott megjelenni. (História Parochiae., Bátaszék.)

október. EGER. A tanács a szüret kezdetét szept. 7-ével állapította meg. „Meg jegyzésre méltónak itiltetett, hogy ezen esztendő olly különös voltt, hogy illyen- re a’ leg öregebb Emberek sem emlékeznek, mert egész Telén, Tavaszán és Nyáron majd Szüntelen tartó Meleg és Szárazság lévén, már első Májusban Zsen- dült idején érő Cseresznyét a’ Piaczon láttni és venni, Szöllőt pedig Júliusnak utóllyán találni lehetett.” (Breznay, Eger II : 183.)

október. MORAVICA. 2. egész éjjel, reggel esett. 3. Délig tartó erős szél miatt me- héz volt a munka [mappirozás] 7. esős idő. 8. erős köd, a felvéteket lehetetlenné tette. 9. az eső miatt a munka későn indult. 7. délig erős köd volt 18, 21. és 23 esős idő. (Baróti, Adattár.)

október. SOLENMARE 1., 2. tartós esőzés, 27. kiadós eső. 28. tartós eső. (Uo.)

november 3. LIPPA, MORAVICA (Temesméra.) A felvételező mérnökök jelentik, hogy már az előző héten beállott hideg, majd havazás lehetetlenné tették a munka befejezését. (Uo.)

november 19., 22. EGER. ,,A’ múltt nyári szárazságot most már a’ szünetlen esőzés követte. 19-dikén és 20-dikonn havazott és meg-fagyott: de másnap megént esső lett reá.” (M. H., dec. 2.)

november 20. JÁSZBERÉNY. 20-án esett az első hó, de másnapra elolvadt s 3 napon át nagy esők voltak, úgy hogy a Zagyra láthatóan megáradt; a nyáron és ősszel bezárt vízimalmok pedig működésbe kezdhettek. (Ferencesek, Merk.)

ősz. EGER. „. . . igen jó borok fognak készülni az idei mustból: bőven volt asszú- szöllő is.” (M. H., szept. 23.)

december 13. DEBRECEN. Igen enyhe időjárás eddig, bunda, téliruha, fűtés nem kellett. Az állatok a mezőkön és erdőkben széna, szalma nélkül élhettek. Novemberben egyszer volt dér, kevés fagy, a gyakori eső növesztette a füvet. (I. h., dec. 23.)

december 13 — 19. SÁTORALJAÚJHELY. „Szombat (13.) és vasárnap (14.) egy-