Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

400

1792

Év: 1792 Buda-várpalota'

Hónap

Hőmérséklet,

c.

Felhőzet1

közép

max.

nap

min.

nap

közép

derült

borult

napok

Jan.

0,1

7,1

28.-12,0

10.

6,9

3

16

Febr.-0,3

8,8

2.-13,4

18.

5,5

5

9

Márc.

5,4

15,9

26.- 9,1

2.

5,8

3

13

Ápr.

12,6

23,5

30.

2,8

21.

3,5

8

2

Máj.

10,8

27,8

31.

9,1

11., 24.

5,1

3

8

Jún.

21,8

27,5

14.

15,0

26.

4,1

2

1

Júl.

23,6

31,0

21.

15,8

3.

3,4

9

3

Aug.

21,9

28,5

29.

15,0

21.

4,0

8

6

Szept.

18,0

29,8'

0.

7,4

29.

5,1

3

8

Okt.

10,2

19,1

1.

1,0

30.

6,3

5

16

Nov.

4,4

14,0

15.

5,0

22.

5,1

6

10

Dec.

ÍJ

6,3

20.- 7,8

5.

6,4

5

15

Év

11,3

31,0

júl. 21.

13,4

febr. 18.

5,1

60

107

1 Az Ephomerides Sociatatis Palatonae 1792. évi kötete az utolsó.

november 12. ÚJVIDÉK. „Most nállunk az idő hála Istennek, jól szolgál, mert tsak éjtszaka vagyon egy kis tsipős hideg; de nappal lehet nyári ruhában is sétálni az útszélen, főképpen dél tájban. Igaz, hogy tegnap, az az Szent Márton napján, egész nap borúit és ködös idő volt; de már ma ismét 9 óra tájban megmutatta magát a’ nap.” (Uo.)

november 24. DEBRECEN. ,,A’ búzának árra, nállunk fellyebb lépett. . . Azt mondják, a’ szántó-vető Emberek, okának lenni, hogy egerek, patkányok, göziik, ’s egyéb ártalmas állatok, nagyon el-szaporodtak a’ mezőkben, a’ nyári szárazság miatt; ezek sok károkat [tettek] az őszi vetésekben, annyira, hogy sok helyeken, másodszori őszi vetést kellettett tenni a’ szántó-vető Embereknek. Vajha ne országos volna ez az ártalom.” (I. h., dec. 4.) november. DEBRECEN. ,,. . . a legnagyobb szöllős gazda-is ki-ment tselédjeivel és az egészsz szüretyit szöllőül ette-meg.” (M. K., okt. 26.) november. TOKAJ-HÉGYALJA. ,,A’ hegy allyai (ujj) borok jóknak mondatnak lenni, aszszú szöllő most több van mint közönséges, és azért nagy az árra is. KASSÁN a Város Kortsmáin nem a’ leg-jobb bornak itzéjét mérik 2 garason.” (I. h., dec. 14.)

ősz. DÉVA. (okt. 25.) ,,A’ mi szüretünk Istennek hála meg-esék; némellynek több, másnak kevesebb lett mint tavaly, oka az erőss vagy gyenge el-fedése a’ szöllő- nek, melly a’ múlt télen esett vala; mert akkor havunk és fagyunk nem volt, tsak a’ sűrű sok esső; már a’ ki erőssen el-fedte volt szöllőit, és nem meredek hellyen volt, hogy az erőss fedést az esső valamennyire le-moshassa, hanem lapályos hellyen, sokat hibázott; a’ ki pedig gyengén fedte el, vagy tsak a’ föld színére minden metszés nélkül le fektette, vagy fenn a’ karó mellett hagyta, ennek már több bora volt mint tavaly. De hiszen ez gyakrabban meg történik illyen formán; de a’ mit akarok mondani ritkábban: Július egészszen, pedig Augustus közepén túl szüntelen essős volt, úgy hogy ritka 24 óra volt, hogy közöttünk fő-képpen DÉVÁN egy egy jó nagy zápor esső ne lett volna, a’ melly