Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
feküdt. A’ tsattanásnak se előtte se utánna nem hallatott semmi menydörgés.” (Uo.) szeptember 9. TASNÁD. (Szilágy in.) Ismét villámcsapás, a református templom kerítését érte, uo. ahol június 3-án. (M. H., szept. 28.) szeptember 12—16. UNGVÁR. A hó eleji nagy hőség után, a Lengyel határszéleken nagy hó hullott s a „még tsak zöld káposztájokat is rneg-vette a’ hideg a Krajnabélieknek.” (I. h., szept. 25.) szeptember 2., 7., 8., 20. SZENTENDRE VIDÉKE.337 Szeptember eleje nagyon meleg; az említett napokon mintha számtalan ágyú durrogott volna; egy-egy fontos [=0,56 kg] jegek hullottak, s még 5 — 6 nap múlva sem olvadtak el [!]. Az ősz esős, sáros, eséplést, szántást akadályozta. (Pap, H. M., 1822. I: 403.) szeptember 20. SZAKOS. „. . . egy ökröt ütött meg az égi tűz.” (M. H., okt. 26.) szeptember 22. SZENTENDRE. „Pest Vármegyének Szent Endre nevű Mező Városában 14 házakat égetett el Sept. 22-dike estvéjén az Isten-nyila.” (I. h., okt. 2.) október 4. VESZPRÉM. Ekkor kezdődött a hideg idő, s tartott 1793 április 13-áig. (Bolgár, 21.) október 4. DUNÁNTÚL. „Egy napi és egy más éjjeli essőzések után meg érkezénk 4 napok alatt Budára. El irtóznátok, ha láttátok volna Bétstől fogva Budáig azokat a’ káros nyomokat, mellyeket a múlt hónapban a’ menykő okozott vala szerte szélivel.” (M. K., okt. 23.) október 9. SZABADSZÁLLÁS. „. . . éjszakáján, esett a’ havas eső; ... de a’ szélvészes fergetegben senki sem ébredt fel.” (M. H., okt. 30.) október 9. BUDA-DEBREGEN, ,,9-dikben indultunk vala ki Budáról olly víggal, hogy 3 napok alatt Debretzenbe szaladjunk, ’s mi leve belőlle? Bétstől fogva Budáig mind fel-töltött utakon jöttünk; itt pedig már hasig sárba kelleték fognunk. A 2 hetekig tartott essőzés megint éjjeli nappali esső hullásra válván, egy nap PILISIG, más nap ABONYIG, harmad napján pedig TÖRÖK SZ. MIKLÓSIG a’ tengellyen fellyül érő sárban és vízben kéntelenittetem vala a’ kotsit venni. SZOLNOKON és az egész TISZA mellyékén még soholt sem vet- hettenek, sőt az essőzés miatt még annyira sem mehettenek némellyek, hogy vetni való búzát nyomtattathattanak volna. A Szolnoki Vendég fogadós istáló- jában a’ TOKAJBÓL útazó lovak (ügy) azt beszéllették, hogy itt a’ szüret az idén októberben fogna meg esni; noha máskor Novembernek elején szüreteltek. Mi az oka ? a’ sok essőzés miatt kezdett már rothadni a’ szöllő; és az idén vége annak egész EURÓPÁBAN hires Tokaji aszszúszöllő bor tsinálásának . . . Ki indulok nagy szomorúan SZOLNOKBÓL, és midőn estvére TÖRÖK SZ. MIKLÓSRA érkeztem volna, a’ Város közepén dőlvén bele a sárba, egy nehány órák múlva a’ Városnak minden Kutyái parentálnak vala fejem felett— Hogy a’ mezőkön és pusztákon mindenütt útak nintsenek tsinálva, azon nem tsudálkozom; de hogy egy Városnak az utczáin nyakig kelletik a veszedelmes sárban úszni, az a’ Város Elöljáróinak tetemes hibája.” (M. K., 1792. okt. 23.)338 október 14. DEBRECEN. „Nállunk közönségessen szólván, az árpa, zab, tengeri, 337 Pap nem említi a községet, de a Magyar Hírmondó egyéb hírei Szentendrét valószínűsítik. 338 A „Magyar Kurir”-ban megjelent levelet amiatt közlöm, mert igen élénken festi le egy esős szeptember — októberben Bécsből Budán át Törökszentmiklósig tett utat. Mindenütt feneketlen sár, de ilyenek voltak esős időben az állapotok még Í840- ben is, amint azt Gr. Széchenyi István „Por és Sár” c. munkájában megírta.