Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1707 39 február. KOLOZSVÁR. Februárban fa virágzott, már igen szép tavasz kezd lenni (Briccius, 109.) február 15. PRÁZSMÁR. (Brassó m.) Kemény mennydörgés. (Lurtz 4, Tartler krónika, Időjárás XI. 1907 : 55.) február 25. MAKÓ. „Nagy szélvész után indulván, mentem Makóra.” (Károlyi S. önéletrajz I : 185.) március 9. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. „Volt nagy fergeteg és fagy.” (Uo.) március 23. KOVÁCSHÁZA. „Indultam: mivel 22. rút idő volt, háltam Kovácsházá­nál.” (Uo.) március 24. KOVÁCSHÁZA. „Rosztogoltam [várakoztam] és vártam az üdőt.” (Uo.) április 20. KOLOZSVÁR. A szilvafák elhullatták virágjukat. (Briccius, 109.) július 22. KÉSMÁRK. Borzalmas zivatar volt szélviharral. (Buchholtz : Tagebuch 257.) július 22. SZEPESSÉG. Magdolna napján este 6 és 7 óra között heves zivatar pusz­tított, amely itt és Lengyelországban sok épületet rongált meg, több ezer kocsi szénát10 néhány mérföldnyire elvitt s szétszórt. (Bredetzky, Neue Beyträge, 48., és Buchholtz, Historischer, 265.) július 23. EPERJES. A kánikulában igen nagy hőség volt, amelyben veszedelmes zivatarok voltak, dörgéssel és villámlással, és a jég a vetést teljesen tönkre­verte. (Chron. Eperj.) augusztus 6. KÉSMÁRK. Amikor a vecsemyén voltunk Hunfalván a villám becsa­pott a malomba, de minden kár nélkül, ekkor mondotta egy istentelen ember, inkább csapott volna a faluba és bár leégett volna, mert akkor nem kellene a falubelieknek „dicas zahlen” [tizedet fizetni]. (Buchholtz, Tagebuch, 257.) augusztus 7. KÉSMÁRK. A következő éjjel 11 körül a villám egy szénakazalba csapott bele, egy házat felgyújtott, és 5 ház vált a lángok martalékává. És ha nem jöttek volna a lomniciak a tüzet oltani, a nagy eső dacára is még na­gyobb kár történt volna. (Buchholtz, Tagebuch, 257- 8.) augusztus 21. SOPRON. Este 6 óra után borzalmas zivatar lépett fel, amelyik ugyan a városban kevés és kisebb záporral és jéggel mullott el, de a szőlőkben nem okozott kárt. (Fauth, 48/a.) augusztus 22 és 23. SOPRON. Ezen a két napon hasonlóképp borzalmas menny­dörgés [és jég] volt, amely a nagy hegyi szőlőkben nem okozott kárt, hanem igencsak a Greisiern és Langschilling szőlőkben. "(Uo.) augusztus 24. EPERJES. Bertalan napja körül nagy és kiadós esők voltak, annyira, hogy a még a földeken volt gabona is kicsirázott. (Chron. Eperj., H. F.) október 17. NAGYKÁROLY. (?) ,,17-a 8-bris megindulok ... és Károlya [így] kijövök. Nb. ezen esztendőben October középítői fogva mind esett az eső, semmi tél nem volt, jeget sem rakhattak.” (Briccius, 109.) október 27. DUNÁNTÚL. Óktóber havában a Dunántúl rendkívüli esőzések és vízáradások voltak. Erre vonatkozólag írja Bottyán kuruc tábornok Bakony- Szent-Lászlóról gr. Bercsényinek: „Soprony alól visszatérésem után a rette­netes, mindennapi esőkkel mind Rába, Rábca annyira megáradtak, hogy mind e mai napig is kezem-lábam annyira meg vagyon kötve, hogy fél nyomná sem mehetek, nem hogy hadi operatiot tehetnék. Föltett célom biz az volt, hogy még Ausztriába is bóugratok; de ez mostani vizek árja azt félben sza- kasztá: azt merik felőle mondani; soha sem érték olyan áradását. Hidam készen 10 Fuder, régi Ármérték, de itt „Fuder Heu" = kocsi széna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom