Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1789 361 február 18. BUDA. A Duna mintegy (i lábnyival apadt, s visszatért medrébe. Az Ercsin és Duna/öldváron álló jég megindult, s így a Duna szabadon folyhat. (Uo.) február. PEST. ,,A vizáradás sok ideig tartott, és a jó ketskeméti lakosok sok szeren- tsétlen házi népet mentettek meg az éhség veszedelmétől.” (Patacsich, 55.) február. POZSONY. Ezen a vidéken a legtöbb kárt a jég torlódása s dugulása okozta ZURÁNY és RAJKA között. Ezért a víz 8 lábnyival emelkedett. OROSZVÁRNÁL elszakította a gátat, s a viz elöntötte a földeket NÉMETJÁRFALU- ig, s lefelé Zurány, Rajka, Magyaróvár, Lucsony, Halászi, Schwarzwasser, Galling, Mosonszentjános vidékén. Majd a Lajta mentén Sommercin, Kalten- stein, Zanneg és St. Johann között 12 napig összefüggő vízfelület állott. Zurány- ban a kastély és a plébánia kivételével az összes házak bedőltek. OROSZVÁRön 45, RAJKán 128, PÖSZÖNYben 5G, LUCSONYban GALLINGban 18, HALÁSZIn 28 és egyéb helyeken is több ház dőlt be. (N. C., márc. 7.; P. Z., febr. 28. részletes leírások.) február. RÁCKEVE. Az idei téli árvíz után CSÉP községben csak 15 ház maradt épen, s a termés mind víz alá került. TÖKÖLÖN 33 000, SZIGETSZENTMIK- LÓSON 21 000 frtra teszik a kárt. (N. C., máj. 21.) február. TORDA. ,,. . . Erdélyben pedig . . . majd mindenütt két singnyi (124 cm) magasságú vala a’ hó. Ezen szörnyű hó és hideg, a’ Téli-szállásban lévő számos katonákkal együtt, Erdélynek némely részében egy kis szokatlan drágaságot okozott vala. ...” (M. K., febr. 21.) március 1. SZATMÁRNÉMETI. ,,. . . Martzius első napján a’ Szamos a’ töltéseket megszaggatván, az árvíz nagy morgással határainkat elboritá. Mi azon-kivül, hogy egynéhány utszáink hajózható vízben lábbognak vala, kívülről mint edgy Sántzal az árvízzel körül-vétettünk, és mint egy Várba szorittattunk. Mi- hozzánk majd egy hétig vidékiek nem jöttek; de lakosink közzül is, kiket hol talált első jövetelében, az árvíz, hegyen, vagy más helységben, azok ott rostokoltak . . . . .. a’midőn Martziusnak 11-ik és 12-dikén ismét nagy hó esék, ez is a’ Szamosnak újra látható áradása, ismét vizárral fenyegetnek. [Terményárakat közöl.] A’ Bornak köbli melly 10 ittze 2 Rf. és igy akója 8 llf.” (M. K., ápr. 8.) március 13. PEST. Újból sok hó esett, a hideg fokozódott, a Duna zajlott, s késleltette a hajóhíd beállítását. 13-án este 9 órakor a híd elkészült. (N. C., márc. 140 március 14. SZEPESSÉG. E héten újból beállott a tél s kedd óta több, mint egy fél rőfnyi magas hó borítja a földeket. (I. h., márc. 31.) március 17. SÁTORALJAÚJHELY. ... Smájdi Péter 4L, köböl zabot adott a községnek az út javítására . . . (Ada., IX. 1903 : 288 és a sáros utakról no. X. 1904 : 32.) március 23. NAGYSZEBEN. Az erdélyi hágókban magas hó fekszik. Az egész március zord volt. (P. Z., ápr. 8., 15.) március. ZIMONY. A Duna és a Szára kiöntései még hátráltatják a hadműveleteket. (I. h., ápr. 11.) április 1. POZSONY. Néhány najj óta mintha újból beállott volna a tél, hófúvások vannak, hideg idővel. (I. h., ápr. 1.) április 12. DEBRECEN. Nagy a drágaság; [árakat közöl] ,, . . . a bornak tsebre — az az 100 itce 12 vonás forint.” (M. K., ápr. 22.) május 19. PEST. „Tegnap-előtt megint egy meg-terhelt Tsászári-hajót a’ szélvész a’ Pesti — hajókra épült - Duna hidjához tsapván, a’ hidat-tartó hajók közzül 13 a’ többitől el-szakadván, mind-addig úsznak vala le-felé, mig nem tsak
