Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1705-1700

:ío

napban; csak kevés hó hullott, azonban a délkeleti szél (Euronotus) azt hamar felszántotta. Február hó már erősebb fagyot hozott, ebben a hónapban egy pihe hó sem esett. Március azonban a kívánt napfénnyel, enyheséggel jelentkezett, majd 5-én nagy havazás kezdődött, 6-án ismét fagyott és így tartott ez 12-éig. A tavaszi napéj egyenlőséggel körülbelül egybeesőén megenyhült a levegő, gyakorta esett az eső, ami hasznos volt, mert nagy szükség volt rá, ezután napos, meleg idő következett újabb kevés esővel. Április változékony irányú szelek után, főképpen a hó vége felé növesztő esőkkel zsendítette a tavaszi növényzetet. Ellenben május nagyon barátságtalan, hűvös volt; alig akadt egy-két kellemesebb nap, a többin bőven hullott az eső. így maradt az időjárás általános jellege egészen június közepéig. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy a szőlő Vitus napig (jún. 15.) még nem virágzott. A nyári napfordulás körül érkezett csak meg az igazi enyhülés, majd a régvárt igazi nyári meleg.

Július hőséggel kezdődött, majd beborult, és borult is maradt az ég; 10-én és a következő napokon, északi szél mellett hideg eső esett. A Kutya csillagzat (Sirius) visszahozta a kánikulát, és ez tartott a csillagzat letüntéig, úgyhogy szinte elviselhetetlen volt a hőség. Az még egész augusztusban is folytatódott minden változás nélkül. Csupán augusztus 19-én volt fél órán át villámlással, mennydörgéssel és jégesővel párosult zivatar, amely nagy kárt okozott a szőlőkben. Szeptember hóban szeles, hűvös, esős időjárás uralkodott; alig akadt négy derült nap. Október viszont enyhe, kellemes, olykor kissé hideg, száraz hónap volt, sokat használt a megkésve érő szőlőnek, mely különben nem ért volna be. Ezért a bor sem mennyiségileg, sem minőségileg nem ütötte meg a kívánt mértéket. November kezdete szeles, száraz volt, végén azonban szép, derült, langyos. December elején jelentkezik a tél borús, hideg, ködös időjárásával, majd ismét kiderül anélkül, hogy havazott volna. Ez az idő nekünk kellemes volt, de sajnos elősegítette a portyázó magyarok [kurucok] pusztító, felégető csatározásait. A fölkelt magyarok még december 24-én ostromzárral vették körül városunkat. Déltájban tüzes golyóbisokkal lőtték, úgyhogy az elővárosban tűzvész keletkezett a szélben, és Krisztus szent születésének éjszakáját gyászos elhamvadás [hamuvá válás] napjává tették.

... Az időjárás zordabbra fordulásával két nap múlva dolgukvégezetlen eltávoztak. (Loew—Sydenham, 312.)

1706.*

január 19. KRIMI PUSZTA. Bay Mihály és Páipay Gáspár, a Keleten utazó magyarok panaszkodnak, hogy a krimi puszta fagyos szele kenyerüket, sajtjukat kővé merevítette, boruk az edényben fenékig fagyott. (Szamota, 51.)

április 2. SOPRON. Rákóczival fegyverszünet, szőlőinkben dolgozhattunk. (Bruckner—Schürtz.)

április 25. SZÉKESFEHÉRVÁR. Szentmise után, amikor a búzaszentelő körmenetnek már indulnia kellett volna, úgy elkezdett esni az eső, hogy a templomból ki sem lehetett menni. (Diarium, Alba Regalis H. F.)

június 11. BRASSÓ. BARCASÁG. Olyan nagy eső hullott, hogy a víz némely földeken a termést tönkre tette, és csónakon lehetett azokon közlekedni. FÖLD* Gyöngyös megfigyeléseit 1. az 1. (471 o.) Függelék alatt.