Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
344 1787 június 10. SZEPESSZOMBAT. Hűvös, tartósan esős idő; ezen a vidéken már évek óta rossz a termés. Meleg idő helyett 3 naponként felváltva viharos időjárás. Havazás és esőzés főleg a hegyekben. Az éjjeli fagyok igen ártanak a tarlóknak ... (I. h., júl. 21.) június 15. NAGYSZEBEN. A mintegy 8 nap óta tartó esőzés következtében a vizek annyira megáradtak, hogy kiléptek medrükből s néhány környező faluban az embereknek még lakásukból is menekülniök kellett. (I. h., jún. 27.) június 16. EGER. Rendkívüli zivatar volt, borzalmas mennydörgések és villámlások és egy félelmetes rengése a földnek mindenkinek majd az eszét vette. (I. h„ júl. 4.) június 16. MISKOLC. Rettenetes zivatar vonult fel a város fölé. A mennydörgés robaja félelmetes volt, a villámok tüzes kígyókként keresztezték a sötét fekete felhőket. Majd ismételt árhullám hömpölygött a városon át, s néhány perc alatt a házak pincéi és a lakások megteltek vízzel. A Pece (Betza) patak, amelyben legtöbbször nincs viz és a Szinva is megáradtak. Néhány malom megsérült, de a tímárok is érzékeny kárt szenvedtek, mert az ár az áztatásra kitett bőröket elvitte. 7 különböző hegyvidék szőlőit a jég pusztította, a földi vetemények- ben jelentéktelen volt a kár. (I. h., júl. 4.) június 16. SZIKSZÓ ,, . . . rettentő felhőszakadás [a Mánia áradt meg], valamint a’ környűi fekvő helységekben is iszonyú károkat okozott; nevezetesen pedig az alsó Vadászi határban a’ falu nyájából edgynehány sertéseket Kanászostól edgyütt a’ legeléstől és legeltetéstől végképpen meg-fosztott. Számtalan pintzéknek lélekző jukain a’ viz bé-szivárogván el-siedtenek (eldugultak); a’ szőlő-hegyekről a’ tőkéket és gyümölts-fákat, a’ távul lévő közönséges utakra hordatta; több mint 30 Helységnek vetéseit, gyümöltseit, és boros kertjeit semmivé tette.” (M. K., aug. 15, és P. Z. júl. 11.) június 16. SZEPESSZOMBAT. Tartós félelmetes szárazság után végre megjött az eső. Miután az őszieket ki kellett szántani, érezhető drágaság lépett fel. Egy pozsonyi mérő búza 2 frt 36 kr, a rozs 2 frt, az árpa 1 frt 42 kr. Zab nem volt kapható. Nehéz a fafuvarozás, s ez a vidék a legellátatlanabbak közé tartozik. (P. Z., jún. 23.) június 18. BUDA. Éjjel és egész nap esett az eső. Du. 2 órakor felhőszakadás volt, amely áradást okozott. (Ephemerides Budensis, 1787.) június 17—18. BUDA. Vasárnap éjjel 10 órakor felhőszakadásszerűen kezdett esni, és hétfőn délig tartott. Egyszerre megtelt a BUDAKESZI hegyekben lévő Gieszbach298 patakocska, amelyik a Wiesengrund [Vérmező] mellett a Krisztinavároson keresztül a Rácvároson is áthaladva a Dunába torkol, [mint Ördögárok], A szép fűvel benőtt rétet teljesen elborította, kerítéseket, fákat kidön- tött, a Rácvárosban néhány házat erősen megrongált, behatolt szobákba, kapualjakba, pincékbe, annyira, hogy pár perc alatt több lábnyi magasságban állott a víz. A felhőszakadás okozta hirtelen árvíz csak néhány óráig tartott. (P. Z., jún. 30.) június 19. SZINÉRVARALJA. „ . . . edgy oily 24 óráig szüntelen tartó zápor vala itten, hogy ollyat még soha sem értünk. A rendkívül való árvíz miatt a’ Szamos’, és más patakok’ mentén leg-kisebb vetés, vagy fű sem maradott. A’ forró nyavallya már kezd szűnni. . .” SZATMÁR m.-ben és MÁRAMAROS298 Ballagi M. szerint = záporpatak; tehát akkor van vize, amikor zápor vagy felhőszakadás megduzzaszt ja.
