Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1786

339

egy-egy aranyozott csúcsú, egymással összeköttetésben állott villámhárítóval voltak felszerelve. A villám azonban azok egyikébe sem csapott be, hanem a 168 lábbal mélyebben fekvő kéménybe. Ebben lefutva a földszinten lévő kályhát szétrombolta.

A 16. ábra a kis könyvecskének címlapja, a „Mit zwo Kupfer tafeln.” az aug. 24-i villámcsapással kapcsolatos. A pozsonyi várkastély tervrajzát a részletes leírással nem közlöm, mert az utalások hiányosak. (Felbiger, Wie weit., Réthly, Érdekes, Ij. XVIII. 1914 : 269.)

16. ábra. Felbiger János Ignác értekezésének címlapja. A villámhárítók védőhatása mily távolságig terjed.

augusztus. SÁROSPATAK. „Közönségesen a Hegy-allyárul azt írhattyuk, hogy ugyan tsak bővölködik etzettel, mivel az idei bor talám az etzetnél-is savanyúbb.”286 (I. h„ aug. 21.)

augusztus. BUDA. A Duna erősen megáradt, és sok helyen pusztításokat okozott. (P. Z„ aug. 12.) 296

296 A szüretet ugyan még nem tarthatták meg, de a szőlő savanyúságából már következtethettek a leendő bor ecetszerűségére.

22*