Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

320

1784

Év: 1784

Budi-várpalota

Hónap

Hőmérséklet,

Felhőzet

Közép

max.

nap

min.

nap

Közép

derült

borult

napok

Jan.- 4,2

4,4

19.- 17,5

7.

7,3

5

19

Febr.-0,9

5,9

28.

9,6

13.

7,5

3

21

Márc.

4,7

16,3

28.

4,4

21.

6,0

7

16

Ápr.

9,7

19,5

24.

— 3,8

3.

7,3

i

16

Máj.

19,3

29,9

28.

7,3

4.

4,4

3

4

Jún.

21,1

29,8

23.

9,4

1.

5,6

0

4

Júl.

21,9

31,6

31.

12,5

2.

3,7

5

2

Aug.

22,7

33,1

1.

11,9

28.

3,4

12

6

Szept.

18,0

28,1

3.

9,1

19.

4,6

9

7

Okt.

8,2

16,3

1.

0,0

18.

6,6

9

14

Nov.

4,4

11,3

15.

— 2,5

28.

7,5

6

16

Dec.

0,5

11,4

7.

— 14,4

31.

7,1

1

14

Év

10,4

33,1

ang. 1.

17,5

jan. 7.

5,9

54

139

lehetett a mennydörgések kellemes moraját. A tavasz az esztendő több szakaszaihoz viszonyítva a legegészségesebb . . .

május. A hónap vége felé derült, száraz, amelyhez hasonló október kezdetéig tartott.

június. Gyengén fújván a déli szél (auster), a nappalok melegek voltak és annyira szárazak, hogy a mezők kiégtek és kiszáradtak . . .

július. Egész hónapon át derült és tiszta volt az ég; hőség és csend uralkodott, s nagy volt a szárazság ... A hónap vége felé szörnyű vihar és zivatar kerekedett, mely jégesővel végződött.

augusztus. A hőség ebben a hónapban — mint az előzőkben is — nagy volt, és szárazsággal párosult.

szeptember. Igen nagy hőség és szárazság.

október 8-án nyugati szél fújt, eső öntözte meg a földet, mely a szárazság miatt már helyenként hasadozott volt, s a már kiszáradt forrásokat vízzel megtöltöd- tek.

november. Kezdete mérsékelten esős. 8-tól déli szél. 20-án leesett az első hó, 24—20 esős, majd újból derült.

december. Esős, éppen oly változatos, mint az előző hónap. 15. éjjel igen sűrű villámlások látszottak. 16. elállt a szél, nedves időjárás maradt. 24. bőséges havazás és hirtelen nagy hideg. (Balázs P.—Rigler I., Ot. K. 3. sz. 106—132. o.)

október 4 -6. ERDÉLY. SZÉKELYFÖLD. ,,A’ gyümölts érlelő ősz kedvetlen borzadott színnel úntatja magát. Mert váratlanul bővön esett hóval virrasztá földünkre e’ Mind Szent Havának negyedik napját ; szintén hasonlóval ötödikét, és nedvességgel ’s essőzéssel a hatodikát-is; az hónak terhe alatt töredező fák’ ágain fáradoznak [így! ] a’ gyümöltsök, a’ sáros földre is le-verődött az haritska [hajdina], növésekben késlelődnek az őszi vetések. A’ mint az időnek ábrázat- jából hozzá vethetni, ez a’ havazás Erdélybe is el-hatott, mellyha úgy vagyon, méltán fognak kedvetlenkedni a’ szöllős gazdák, kiknek hegyeiket eleintén a’ szárazság, minapában pedig az hó-harmat, bántogatta.” (M. H., 1784. nov. 3.)