Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
32 1703-1704 — RÁCKEVE. „Rendkívüli szelek s viharok, annyira, hogy aratáskor jobbára csak üres szalmát takarítottak.” (Ráckevei Krónika, 113.) — SOPRON. Igen száraz esztendő. A Fertő-tó igen kicsiny lett. Borban és gabonában jó év, de takarmányban hiány. (Bruckner.) december. TOKAJ. „Ezen erős téli időkben kegyelmes urunk is táborban Tokaj alatt lévén, jégén ostromokat is csináltatott, de nem succedalt” (Károlyi S., IV: 69.) 1703. január. SOPRON. Az év havazással kísért mérsékelt szelekkel köszöntött be, valamivel később erős fagy következett, amely azonban rövidesen esőzésbe ment át. február. Erős hideg uralkodott havazásokkal, nemsokára azonban megenyhült, március. Igen kellemes meleggel érkezett, amelyet azonban olykor dermesztő délkeleti szél zavart meg. április. Hasonlóképpen szokatlanul meleg volt. Ezekben a tavaszi hónapokban erős szelek voltak és a sok hó olvadása a földeket jótékonyan megáztatta, május és június. Ezek a hónapok igen melegek voltak, kevés esővel úgy, hogy a szőlő Vitus napja [jún. 15.] körül már majdnem mindenütt teljesen elvirágzott. (Loew-Sydenham, 299.) július. Nem annyira kellemes és derült, mint inkább esős, éjjel nappal hűvös volt kellemetlen szelekkel, amelyek főleg 4-étől 8-áig tomboltak, és a pusztító dühösködéseikkel a vetésekben igen nagy károkat okoztak. Kb. 24-étől a hónap végéig igen meleg napokat jegyeztünk fel. augusztus. Ez a hónap hűvös idővel, esőkkel kezdődött, amelyek igen bőségesek voltak; a déli szelek következtében azonban az időjárás változó és szeszélyes volt. szeptember. Szép derült, igen kellemes és szokatlanul meleg időjárással köszöntött be; olykor eső mérsékelte a nap égető erejét és jótékonyan meg-megöntözte a földeket. október. Első nyolc napja hűvös, esős volt; az azonban nem gátolta, hogy 3-án és 6-án zivatar ki ne alakuljon; a nyolc nap elmúltával elállóit az eső, keleti szél támadt, és a nap égető sugaraitól nemcsak a nedves föld száradt fel, hanem a sok esőtől már rothadásnak indult szőlőfürtök is annyira megaszalódtak hogy szinte porrá törtek. november—december. Az év két utolsó hónapja igen kellemes; mérsékelt volt az időjárás. Karácsony táján erős hideg állott be, amitől a föld megfagyott. (I. m. 301.) — UNG M. „Pénzhiány miatt mindenféle marháknak és életnek s bornak kelletlensége volt. (Pálóczi Horváth, 251.)- SOPRON. Közepes szüret volt, de amellett kellemes jó bor termett, amelyet nagyon kerestek, s azt a sziléziaiaknak 6, 7, 8 és 9 tallérért adták akóját. Igen tartós bor volt. (Fauth, 26/b.) 1704. 1703/4. tél. TOKAJ. „Ezen kemény télen II. Rákóczi Ferenc maga vezette Tokaj ostromát s együtt élt a sereggel legmostohább körülmények között.” (Kö- peczi, II Rákóczi F. levelei, 192.) — SOPRON. „Miután a tél erőszakkal bevonult és a vizek mindenütt, igy a Duna is erősen befagyott, Károlyi generális csapatainak egy része átjöhetett.” (Ritter 448, Thaly, Történelmi naplók, 6.)
