Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1783 307 majd a száraz szemeken némi penész lépett fel, de a hetekig tartó utónyárra a penész eltűnt, s így az aszúszemek penészszaguk ellenére igen zamatos, olajos és gyantás sűrű aszúbort adtak. A penészszag az első évben kissé mutatkozott, a másodikban azonban eltűnt. Az ez évi aszúbor ára az évek folyamán mindjobban emelkedett. (Dercsény, Ueber, 15., Érkövy 89., Schams, I. 95.) november 8. SOPRON. Borzalmas hóvihar és zivatar tört be amikor a szőlőknek még egy harmada szüret előtt volt. Amellett igen erős fagy, de 12— 13-án az ismét tűrhető időjárás lehetővé tette a szüretet. (Csatkai— Petz, 20.) november 15. BUDA. Éjjel iszonyú vihar volt. (Buda, Csillagvizsgáló.) november 20. SZEGED. Nagy zivatar, sok erős villámcsapással, de kár nem történt. Tavaszias időjárás, bár előzőleg már meglehetős hideg járta, ami sok kárt okozott. A Tisza még mindig apad. (P. Z., dec. 3.) november 20. SZLAVÓNIA. Oly szép meleg időjárás, hogy inkább tavasz, mint kései ősz. Ma oly erős zivatar volt, amilyen még nyáron sem. A Szám vízállása kicsiny, más években ilyenkor már ki szokott lépni medréből. (1. h., dec. 24.) november 29. PEST. A hideg időjárás enyhülésével a Duna megáradt, s szombaton elindult 4 hajó! (I. h., dec. 10.) ősz. SZEPESSÉG. Oly nagy volt a burgonyatermés, hogy vékáját 5—6 garasért adták, míg más években 24 garas körül volt. (I. h., 1784. febr. 7.) ősz. SZEGED. Az ősz utolsó napjaiban a város határában 4 négyszögmérföldnyi területet elleptek a sáskák. (I. h., 1784. jan. 1.) december 7. POZSONY. A betört hideg miatt a repülő hidat kiemelték. (Conrad, Beschreibung, 136.) december 7. PEST. Vasárnap, dec. 7-én a hajóhidat kiemelték. (P. Z., dec. 10.) december 21 -27. SZEPESSÉG. Oly nagy hideg volt, hogy SZEPESVÁRALJÁN néhány liba és másféle szárnyas megfagyott. 21-én a Réaumur osztási hőmérő — 17°-ot ( — 21 C°) mutatott. 27-én a hideg enyhült. Sokan állítják, hogy ember- emlékezet óta ilyen hideg nem volt ekkor. (I. h., 1784. jan. 13.) december 23. BUDA. PEST. „Buda alatt a’ múlt Karátson’ havának húszon harma- dikán fagyott bé először a’ Duna olyly erősen: hogy a’ jégen bátran lehetett már által kelni; de’tsak egy helyen még, a’ Pesti Só Háznak irányában. Egyé- bütt a’ nagy téreken még alkalmasint hajókázhattak . . .” (M. H., 1784. jan. 3.) december 23. TÉMESVÁR. A tartós erős fagy nagy gondot okoz, a Duna és a Száva zajlik, s PÉTERVÁRADon az átkelés nehézzé vált. (P. Z., 1784. jan. 14. ) december 23—28. NAGYVÁRAD. „. . . Karátson’ innepei előtt, és az innepekbenn is nagy havak estek, kemény hidegek jártak. Azonbann Szent István’ napján [26] éjjel nagy meleg szél támadott, melyly mind a’ jeget megindította, mind a’ havat tsak hamar meg emésztette. Azutánn Szombaton [27.] éjjel, és Vasárnap [28.] tsak szüntelen eső esett. Végre Apró Szentek [28.] napjokon éjjel úgy meg nevekedett a’ Körös, hogy éjfél utánn [29.] három óra tájbann a’ töltéseket fel érné. Nagy rémülés volt az egész városbann. Sok helyett nagy károkat is szenvedtek az emberek, a’hol a’ viz ki tsapott. Mind azon által másod napra reggel lassan lassan le szállott, ’s azzal szűnt azutánn a’ városiaknak is félel- mök.” (M. H., 1784. jan. 17.) december 25—31. SZATMÁR. Karácsonykor igen nagy havazás, a szánok nem térhettek ki egymásnak. „Erre a dög hóra, az lnnepek utánn következett két napokon olyly nagy eső esék, hogy azt a’ szörnyű sok havat el olvasztván, ’s a’ Tiszát a’ Szamossal egybe árasztván, iszonyú ár vizet tsinált, és sok helységek özönbenn állottának. Az erősen befagyott Szamoson nagy viz, jégzaj és-.'0*
