Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
290 1781 — 1782 — SOPRON. Várakozáson felüli bő termés, de jóságára nézve csak középszerűek az idei borok. (M. H., nov. 14.) — SOPRON. A termés nem volt olyan kiadós, mint az elmúlt években volt, a püspöknek leadott tizedekből is láthatni; ezidén leadtak 2992 akó bort, 1769-ben 3784-et és 1764-ben 3465 akót tett ki a tized. (P. Z., 1782. febr. 2.) 1782.* 1781/82 tél. SZILÁGYSÁG. A tél felváltva igen enyhe, majd felette hideg volt, annyira, hogy a szőlőtőkék majd elpusztultak. Nem lesz panasz a bor bősége, hordók hiánya, sem pedig az árak kicsiny volta miatt. A bor ára szüret óta nem változott, vedre fél forint. (M. H., ápr. 8.) január 1 — 2. SZÉKELYFÖLD. „Áz újév kegyetlen hófergeteges nemerével köszöntött be. KÉZDIVÁSÁRHELY körül az útban lévő 5 ember megfagyott, két leányt összeölelkezve találtak holtan ... A második nap is oly sanyaritó hideggel virradóit fel, hogy némely utasembemek fülét, kezét, lábát s egyéb tagjaikat tsipte meg. HÁROMSZÉKRŐL a nemere a havat mintha elseperte volna, az ősziek teljesen kopárak voltak, majd a megindult havazás újból befedte.” (M. H., jan. 30.) január 1—9. SZEPESSÉG. Elsejétől erős szél és kemény hideg 9-éig. TÁLLYA körül újév napján három utasember megfagyott. (M. H., jan. 26.) január 6. SOPRON. Reggel 2—3 óra között enyhe esős idő, azonban 3 és 4 óra között hirtelen hófergeteg keletkezett, amilyen emberemlékezet óta nem volt. Ezen nagy fordulat következtében a legtöbb szőlőtőke annyira megfagyott, hogy 2 évig nem remélhető azokról termés. (P. Z., jan. 12.) január 23. PEST. Az idő igen változó, hó ritkán esik, a Duna vékony jéggel zajlik. (I. h., márc. 7.) január 25. SZEPESVÁR. Ezen a vidéken 25-étől kezdve febr. 17-éig állandó szigorú hideg, az utón levők súlyos fagyásokat szenvedtek. (M. H., febr. 27.) január. SZABOLCS M. Február elsejéig igen száraz, szeles tél volt, e miatt az ősziekről elvitte a talajt, s gyökereik szabadon maradtak. (M. h., márc. 6.) február 2—20. KASSA. Másodikától 20-áig — különösen a 10-ét követő napokon — kegyetlen hideg és szeles idő volt. LADINYÁN az erdőkből félig megfagyva görények, rókák, nyestek tömegesen jöttek a faluba, s miden gazda háza körül 10— 12-őt vert agyon, s vitték be a bőröket a kassai szűcsöknek eladni. Több helyen fagyott madarakat találtak. 3—4 ölnyi mély kutakban a víz befagyott. A nagy hidegben egy helyt tűz ütött ki, s oltani nem lehetett, mert a víz az edényekben megfagyott, mielőtt a tűzhöz értek volna. (I. h., márc. 6.) február 2—20. SZABOLCS M. Itt is szörnyű hideg volt, nemcsak a kutak vize fagyott be, hanem az épületek alatti pincékben, a hordókban lévő bor is. A korcsmáros a csapokat melegítette, mert különben nem tudott volna italt kimérni. Sok embert találtak az utakon megfagyva. (Uo.) február 11. VESZPRÉM M. 11-étől kezdve a Balaton mentén erős hideg. Öreg emberek nem emlékeznek, hogy ezen időben ily erős fagyok lettek volna. A fagy mind a szőlőkben, mind a vetésekben károkat tett. (M. H., febr. 27.) február 13—17. NAGYVÁRAD. „Ezen télen kivált 13 -17 febr. oly nagy hidegek * GYÖNGYÖS megfigyeléseit 1 az 1. (475. o.); MISKOLC 1. a 6. (525. o.); TEMESVÁR 1. a 7. (541. o.) Függelék alatt.
