Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1781 285 a földeket s réteket. A Hernádi is néhány öllel megáradt, az emberek a háztetőkre menekültek, sőt még magasabb helyekre, ahol 2 napig élelem nélkül voltak. Ember nem pusztult el. (I. h., okt. (i.) szeptember 27. TAPOLCA. Bőséges esőzések; október elején a Balaton mellett szüretelnek. (M. H., okt. 10.) szeptember. NAGYSZEBEN. Olyan szüret Ígérkezik „mint a midőn ama hires nyüves252 borok voltának, mellyekből némelly jó gazdák ma is Tokaji gyanánt tartogatnak”. A búza kissé olcsóbbodott a cséplés után, de még inkább ez remélhető a kukorica szedése után. „Ez ugyan sok helyen inkább sül, mint érik”. Káposzta és gomba alig van, de igen jó a dinnye. „Szeret-is a dinnye a borral edgyütt járni.” (M. H., szept. 19.) szeptember. FEHÉRGYARMAT. (Szatmár m.) Tél elmúlta óta ezen a vidéken, a föld egyszer ha megázott. Nagy környék még ugar, szántás nélküli. Alig termett őszi, tavaszi, s kerti vetemény. A tengeri a nagy szárazság- és forróságban semmivé lett. A répát s káposztát a hernyók annyira lerágták, hogy csak a földben lévő torzsájuk maradt meg. (I. h., szept. 19.) szeptember. BÉCS, POZSONY, SOPRON. E zen a vidéken állandó a panasz a tartósan nagy hőség és szárazság miatt. Gyümölcs azonban páratlan bőséggel termett. (I. h., szept. 5.) szeptember. POZSONY. A Duna vízállása igen kicsiny volt, úgyszintén a Száváé is. (I. h., szept. 20.) szeptember. TUROC M. Az ősziek termése sok helyen még az elvetett magot sem adta vissza. (I. h., okt. 3.) szeptember. RUSZT. A tartós hőség következtében az itteni szőlővidéken a tőkék elfonnyadtak; szeptember elején már mustot ittak. (Conrad, Beschreibung, 136.) szeptember. SZEllÉMSÉG. Szerbiából a SZÁVÁT átrepülve a sáskák nagy tömege nagy pusztításokat okozott. (P. Z., okt. 27.) szeptember. SZERÉMSÉG. Igen nagy volt a dinnyetermés. A legszebb s legnagyobb cukordinnye ára 1 kr. volt, a kisebbekből 2 — 3 drbot adtak ezért. A szilvatermés óriási, és a szőlő oly édes volt szeptember közepén, hogy a szürettel nem várhatnak októberig. (I. h., szept. 26.) október 1 — 6. POZSONY. Az idei nagy nyári és őszi hőség miatt korai volt a szüret253 az itteni szőlőhegyeken. Ezen a héten (8-ától) már mindenütt szüretelnek. A múlt évi termést az idei jóval meghaladja. Ezekből a szőlőkből eddig legfeljebb 40 akót szüreteltek, az idén pedig 80 akót. (I. h., okt. 6., 10.) október 15. ERDÉLY. E rős zivatar volt. (12/b., Bielz, 67.) október. PEST-NOGRÁD határa. Közepes termés, a rozsból egy kereszt 3 pozsonyi mérőt, a tiszta búza 2-t adott. A maguktól rajzott méhek alig adtak mézet. „Azok a rajok-is, mellyek Riem [méhész] módjára botsáttattak, alig gyűjtöttek anynyit, a menynyi télre való eledelül meg-kivántatik.” (P. Z., okt. 20.) október. SOPRON M. Ebben az évben igen bő gesztenyetermés volt. Legkiadósabb volt SOPRON, FRAKNŐVÁRALJA, SOMFÁÉVÁ, ÁGFALVA, BÁNFALVA és LÉPESFALVA határaiban, jóságára különösen kitűnt a fraknóváraljai termés. ,,. . . méréje [egy soproni mérő] a javának 3 R. Forinton s azonn felyül is el-kél!” (1. h., okt. 20.) 252 „nyű” a légynek szem és láb nélküli lárvája, mely ellepi a bort. Ai.bekt Ferenc szerint Sopronban „Eszi a nyü (a bort)” Kelemen József értelmezése. 253 Hivatalosan a szüret napját okt. 9-ére állapították meg. (1. h., 1781. szept. 20.)
