Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1780 273 ezért egész szeptember és október folyamán itt tartózkodtak, bár nap mint nap az emberek tömege üldözte őket. Egyik nap de. 9 órakor szép szélcsendes időben felemelkedtek és BONCHIDÁN át ÉK felé vonultak egy völgy mentén, egy dombon át a Szamos felé, és ott megszokott tartózkodási helyükön éjjelre letelepedtek. Ezt a vonulásukat az egész őszön át naponta megismételték. Szeles időben rendszerint egész alacsonyan repültek; de ha szélcsendes volt az idő, rendszerint igen nagy magasságokban vonultak. Amikor végül decemberben igen zord, hideg szelek fújtak, és a sáskák élelme is elfogyott, nagy tömegekben gyülekeztek gr. Bánfi fácánosában. Itt a sáskák a fákra telepedtek, amelyeknek ágai azok súlyától a földig hajoltak, s sehol sem volt egy zöld folt látható. Végül is az állandóan fokozódó hideget már nem bírták el, megfagyva leestek. Amikor tavasszal [1781] a hó elolvadt, a sáskák szárnyai [a napfényben] úgy fénylettek, hogy az ember szemét vakította. A sáskák által okozott kár ez alkalommal nem volt különösen nagy, mert érkezésükkor a lekaszált széna már száraz volt, és a termények már kévékbe voltak kötve. Leginkább a földeken újból nőt sarjút, a kukorica leveleit és a még zsenge szemeit ették. Sokan írtak már erről a sáskajárásról és pusztításaikról, igy Turonensis Gregorius és Bucherus többek között. Majd ir a szerző ebben a cikkbén a védekezésről; BONCHIDÁN volt nap, amelyen 1500, de mindig legalább 1000 ember vett részt azok pusztításában. 1781-ben sík helyeken kikeltek a sáskák petéi, s ezeket tűzzel irtották. Árkokat ástak s azok felé kergették őket, szemben pedig lepedők voltak kifeszitve, amelynek neki repülve, visszaestek s ott taposták agyon. Ezután részletes leírása a sáskákról, több ábrával. (Roskoschnik, Bontzhida, 389.) 1780—82. A BÁNSÁG területén észlelt [sáskajárás] 1780-ban: Oláhországból Brassón a Székelyföldön és Erdélyen át a Bánátot úgy ellepték a sáskák, hogy kivált Krassóban és Torontálban 1 mfdnyi vonalon egy lábnyi magasságra összetorlódva nyüzsögtek. (Márki, Grossinger, 168.) augusztus. ERDÉLY. Ismét nagy sáskajárás súlyos károkat okozott.243 Az esőzés és a hűvös időjárás sokat elpusztított, mert különben kártevésük nagyobb lett volna. (M. H., szept. 9.) nyár. SZÉCSÉNY. Villámcsapás érte a ferences templom tornyát. (P. König. 394.) szeptember. GYŐR M. ,,. . . a búza még a reménységenn alól-is olly szűkön adott, hogy néhol az elvetett magnál alig jutott több. Mihez képest a múlt hetekbenn SOPRONBANN méreje 2 Forintonn fellyül, a java szinte 16 Garasokonn költ.” (M. H., szept. 9.) szeptember—október. POZSONY. „Poson tájékánn a sok s már 4 hetektől fogva tartó esőzésektől időnek előtte nem tsak rothadott, hanem a tőkékről le-is hullott szőlőknek mivolta miatt, az idénn kelleténél elébb kezdődik a szüret. DÉVÉNfY] körül e hónapnak 11 dik napjánn már el-is kezdődött. POSON városának hegyeinn pedig 16-dikánn fognak szüretelni. Ugyan az és a sok hives idők járása az oka, hogy sem bő szüretet sem jó bort nem reménylenek. Még-is az alma-fák másod-izbenn-is széltébe virágoznak, soknak ezen másod virágjai már el-is hullottanak.” (I. h., okt. 14.) október. SZERES M. „. . . a hernyók igen elszaporodtak s a káposzta termést majdnem teljesen elpusztították: a hernyók az idénn anynyira meg-sokasodtak 213 213 Részletes jelentés Brassó, Háromszék, és Székelyföldről. Aug. 27-én kelt levél. 18 Időjárási
