Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

28

1701-1702

következtében kitűnő, nemes bor termett, ami azonban az idők folyamán kevésbbé nemessé változott ....

december. Borongós volt az ég, a föld pedig a fagytól megdermedt (Loew—Sydenham, 297.)

— SZEPESSÉG. Nyáron oly szárazság volt, hogy még beljebb Magyarországon is egyszer sem volt [komolyabb],1 ennek ellenére a kertek és szőlők jól termettek s 1701/02 tele teljesen hó nélküli volt. (Bredetzky, Neue Beyträge, 47.)

1702.

február 14. SOPRON. „Február 14-én2 olyan erős alszél [déli] keletkezett, amelyik du. 1 óra után a városházának tornyáról a gombot a kétfejű sassal a vas- ruddal együtt letörte.” (Csányi, 171.)

február 18. KORPONA. ,,E napon [szombat] Korponán létemben estéli 8 óra után rettenetes nagy villamás és felettébb nagy menydörgés volt, szörnyű sebes jégesső széllel, és olly irtózatos égzengéssel s csattogással hogy mégh a kőházak is megh mozdultak s lendültek miatta, mely alkalmatossággal Szanagrad (= Széna vár) falujában, a’ menykő a lakodallmas házban a’ Dudást megütvén azzal együtt 8 embert ölt meg és 7 ház is éget megh miatta.” (Ráday.)

február—április. PALÓC. „Ezen esztendőben a februario szép, de igen szeles s száraz tavaszi idők jártak usque ad 10. ápr.” (Pálóczi Horváth, 249.)

április 10. SZÉKESFEHÉRVÁR. Hétfőn olyan erős havas szél volt, hogy a tűzhelyek [a jezsuita rendházban] csak a reggeli körül melegedtek be. (Diarium Alba Regalis, H. F.)

július 1. PALÓC. „Die 1. julii délután egy óra tájban nagy záporeső után hertelen az Szatthmári házába szállván az menkü öt esztendős fiát, 18 esztendős legényét megütötte úgy hogy szörnyű halállal meghótak.” (Pálóczi Horváth, 250.)

MEZŐSÉG. „De már a reánk következendő nagy nyomorúságokat az Isten világos jelek által megjövendültette vala. Mert oly rendkívül való árvizek lőnek az egész országban, hogy Keczén a pinczék megtelvén vízzel, a boros hordókat felvette a viz a földről, a falun csolnakokkal jártak egymás házához az emberek a keczei kapu előtt a nagy öreg posárokat [ponty] úgy fogtuk ki a vízből.” (Cserei M. I, 808.)

augusztus 11. SOPRON. Egész éjjel nagy zivatar volt, s hajnalban olyan jég esett, hogy az a tó melletti szőlőket úgy elverte, hogy a várt 40 akó helyett azokból 4 akó termett, mert a szőlőszemek lehullottak. (Csányi, 171.)

augusztus 17. MEGGYES. Oly nagy jégverés volt Meggyesen, amely nemcsak a szőlőt verte bele a földbe, hanem a tőkéket is megrongálta, s így ez a két jégverés [aug. 11 és 17.] a szőlőkben 20 000 akóra tehető kárt okozott, (i. h. 172.)

szeptember 6—9, 11, 12. SZENTES, „az 1702 iki esztendőbe szeptember 6. 7. 8. 9.

11. 12-ik napjain voltak nevezetes csattogások és menykő hullások, melyet az akkori emberek még históriából olvasni sem hallottak, amely így kezdődött, hogy az első nap reggel, nap félj ötté előtt egy fél órával, nap nyűgöt felől

1 Kétségtelen, hogy nagy szárazság volt, mert Hennio (64. old.) említi a forró és száraz nyarat. Padovában május 3-ától októberig nem volt eső.

2 Petz krónikája szerint, amelyet Csatkai E. közölt 1701-ben volt. Bbucknek is 1702-t ír.