Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
242 1775 E szerény történelmi mű Írója e sorokat épen február 16-kán Írva ki a nevezett könyvből, eszébe jutott, hogy épen akkor volt száz éve az itt szóban lévő váczi nagy vizáradásnak, melynek erős rohanni jégtorlata a város és a földesúr által nagy költséggel létesített s az előbbinek díszül a Duna hullámai ellen meg védül szolgált 30 öl hosszú erős kőfalat is tönkre tette. Migazzi belátván, hogy a rév lassúsága csak a közlekedés hátrányára szolgál, azért ez akkor még bizonyára nem oly széles Dunán mint Róka állítja erős hidat veretett, ennek főjétől pedig be a városba födeles járdát, folyosót huzatott; de ezeket is mind megsemmisítette az 1775. évi árvíz és jégtorlat; sokáig érezhetők lévén a károk !” (Karcsú, II. 106.) március 14. POZSONY.202 A repülő hidat újból bekötötték. (P. Z., márc. 15.) március. MAGYAR ALFÖLD. Erős szélvihar dühöngött. (Csaplovics, I : 142.) március. MAGYARORSZÁG „Az 1775-ki Martiusi fergeteg emlékezetes, de a’ kik a’ mostanit látták, és amazt-is tudják, mint a 75 esztendős Halászom, és más öreg gazda emberek, eggyaránt azt vallják, hogy noha akkoriban is történtek kárak; de ezzel öszve nem hasonlíthatók. Ök akkor egész bátorsággal kívül jártak. Ez a vihar pedig 2 napig tartott. Eggy érdemes Magyar, öreg Katona Tiszt beszéltette, hogy ő több Katonákkal az 1775-ki fergetegben Kanizsa felé útban volt, félt ugyan a’ megfagyástól; de be ment szerentsésen Kanizsára. Most fél statiónyira masírozván bizonyosan életével adózott volna. . . . azon féljül az 1775-ki fergetegben az öregek állítása szerént, ha tsak víznek nem indult, és abba bele nem fúlt számos öreg marha igen kevés veszett el.” (Gorove, Az 1816-ban, 67.) április 1. SZEPESSZOMBAT. Elmúlt éjjel félrőfnyi magas hó esett. (P. Z., ápr. 8.) tavasz. SZEPESSÉG. A tavasz igen korán beköszöntött. (H. K.T., 1809. márc. 29.) május 8. BALATONFÜRED. A felhőszakadás hasznavehetetlenné tette a savanyú- víz-forrást. (M. Gy., 1790. IV : 239.) május 25. VERSEC. „Hajnali 4 órakor, oly sűrűn esett a hó, hogy rövid idő alatt 3 hüvelyk (8 cm) vastagságú lepellel boritá a földet . . . Hufnagel J. kapitány szánkó elé fogatott és néhányszor föl s alá hajtatott az utcákon. De. 10 órakor már el olvadt a hó.” (Milleker, Versec, I. 162.) június. PEST. Gabonanemüekben általános drágulás. Pest és környékén a termények a legjobban állnak. (P. Z., jan. 10.) június 2. KÁROLYVÁROS. (Horvátország.) Április közepe óta majdnem állandóan esett. A Kulpa és a Korává megáradtak. Május 29-én a hegyekről alázúduló víz nagy károkat okozott. Heves eső volt. A víz állandóan emelkedett, s néhány óra alatt az egész város 3 ölnyi magas víz alatt állott, még a felső városban is fél ölnyi magasságot ért el. A víz emelkedése 1/, 4-ig tartott. Május 30-án éjjel 3/4 1-kor tetőzött, majd gyorsan apadt. (P. Z., jún. 21.) június 24. KÖRMÖCBÁNYA. Felhőszakadás, a múlt évinél (júl. 3.) nagyobb volt. (Anzeigen, 1775. máj. 7.) július 2. FIUME. Nagy jég esett, a gazdasági termények veszendőbe mentek. (Kobler G., III : 212.) július eleje. KISSZEBEN. A villám az elővárosban lecsapott, s néhány ház és csűr leégett. Néhány nap múlva heves záporeső árasztotta el a várost. Majd tyúktojás nagyságú jegek okoztak károkat. (P. Z., júl. 15.) S02A pozsonyi árvízről nagyobb cikk jelent meg a P. Z. 1775. évi márc. 11-i 20. sz. és a máj. 17-i 39. sz.-ban. Ezek azonban tárgyi dolgokat nem tartalmaznak, inkább költői megnyilatkozások prózában.
