Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
234 1773 Egyesek 75—80 drb. marhát vesztettek. A temesvári bíró 200 drb-jából csak 35 maradt meg. Lovász prefektus szerint a kincstári pusztákon 350 lovat hiányoltak . . . Hihetetlen erejű szélvihar, pusztítása nagy volt. A juhok garmadában hevertek, szállásokat mind befútta a hó, s egész ménesek megfulladtak. (P. Z„ ápr. 24.) március 29. KOMLÓS. Az elpusztult szarvasmarhák és lovak számát ARAD, BÉKÉS és CSANÁD megyékben 10.000-re teszik s a kárt egy millió forintra becsülik. (P. Z., ápr. 24.) április 4. BÉKÉS. „Virágvasárnapon nagy fergeteg, mely nemcsak baromban, épületekben, de emberben is sok kárt okozott.” OROSHÁZÁN vi- virágvasárnap hetében195 (márc. 29. — ápr. 4.) nagy fergeteg, mely sok marhát egész a Marosig hajtott és elpusztított. (Haan, Békés vm. 130., 201., Karácsonyi, Békés. II. 249.) május 7 — 8. KARVA (Esztergom m.) „A fagy a szőlőkben kárt okozott, mégpedig nagyobbat: a nem rég trágyázottakban.” (Kondé, Gazdaságbeli I. 47.) május 22. MODOR és vidékén a cserebogaraknak oly sokasága lépett fel, amilyenre a legöregebb parasztok sem emlékeznek. Nemcsak a bükkfát és a tölgyet támadták meg, de még a gyümölcsfákat sem kímélték. (P. Z., máj. 22.) május. POZSONY. Néhány hét óta igen nagy a hőség. A mezőgazdasági vetemények és a gyümölcsfák nagy áldást ígérnek, de a cserebogarak töméntelen mennyisége pusztít. (I. h., máj. 26.) május 28. SOMORJA (Pozsony m.) Villámcsapás következtében keletkezett tűz du. 2 óráig tartott, s a falut elhamvasztotta. (I. h., máj. 29.) június. POZSONY. A Duna június első napjaiban igen gyorsan 3 lábnyival, sőt még többel emelkedett, majd újból lassan apadt. (I. h., jún. 9.) június 18. CSALLÓKÖZ, MISÉRD és TOROS községeken nehéz zivatar vonult át, amely a terményeket teljesen tönkreverte. A jég rendkívül nagy volt, és oly sűrű, hogy egy embernek fejét néhány helyen beverte és hallását is elvesztette. (I. h., jún. 16.) június 18. POZSONY. Du. 4 órakor nagy zivatar volt és a jégeső 42 'percig tartott. (I. h., jún. 19.) június 19. ILLÁVÁ (Trencsén m.) Este 8 órakor a villám a trinitáriusok kolostorába nyolc különböző helyen lecsapott, de kárt nem okozott. (I. h., jún. 30.) június. NAGYPALUGYA (Liptó m.) A közeli erdőben a fenyőfákon és a füvön mannaféleség hullását észlelték. Ize sárgacukorszerű, s szemei borsóalakúak. A fák egyes ágait teljesen elborította. Sok hasznát nem vehették, mert ugyanakkor megindult esőben feloldódott, s elpusztult. (I. h., júl. 28.) július. LOSONC. E hó elején egyik nap a villám hétszer csapott le. Egy asszonyt agyonsujtott és még 3 ember megsebesült. Nyolc nap múlva egyik vasárnap du. két újabb villámcsapás volt. (I. h., aug. 14.) július. POROSZKA. (Trencsén m.) A ferenceseknél a zivatar nagy kárt okozott. A templomtorony rommá vált, a főoltár is megsérült. . . Oly heves volt a csattanás, hogy a klérikusok földre estek. A legtöbb ablak használhatatlanná 195 Valószínűleg a hóvihar a hét elején tört ki. s több napon át volt fergeteges idő. Más források, de főképp az igen hitelt érdemlő Haan Lajos munkájában egy helyen a „virágvasárnapot” említi meg a fergeteg napjául. Ez a vasárnap 1773-ban április 4-óre esett. Azonban figyelemreméltó, hogy Orosházánál azt írja „Virágvasárnap hetében”, az pedig március 29-ével kezdődött. Az ilyen hófergetegek — bár ritkán fordulnak elő — 2 — 4 napig is eltartanak. Ennél pusztítóbb volt az 1816. január 29 — 31-e között dühöngött hófergeteg.
