Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1751-1752 187 után, majd délben újabb zivatar, majd 3 órakor du. és újból 4 órakor borzalmas villámcsapással, amely egy szántó embert agyonsujtott. A zivatar MARTON- HEGYE felé vonult [Nagy-Küküllő]. (16. Bielz, 65.) július 8. KERC. Du. 3 órakor itt újabb hallatlan zivatar tört ki, villámlások, villám- csapások és felhőszakadás, olyan, amilyent mióta él a krónikairó nem látott, és eltartott éjjel 10 óráig ... a zivatar Fogaras irányában elvonult. (l’o.) július 19. PANCSOVA. A nagy hőség miatt mind több katona megbetegedett, a betegek elkülönittetése végett külön házat kellett bérelni. (Baróti, II. 396.) július 22. POPRÁDVÖLGY. Félelmetes nagy zivatar. (Buchholtz Jakob, U. M. 111. 22.) július. ORSOVA. ALMÁS. Kétszeri jégverés elverte a szántóföldeket és szőlőket. (Baróti, II. 270.) nyár. UZON. A nyáron hatalmas jégesők voltak, sok helyen felmérhetetlen károkat okoztak és nem kisebb árvizeket. A nyár eleje száraz, vége esős . . . (Vásárhelyi— Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) szeptember 20. ORSOVA. A szőlő teljesen beérett, a szüret megkezdődhet. A szemes takarmányban hiány van. (Baróti, II. 271.) szeptember 21. VERSEC. A sok eső miatt a szőlőszemek repedeznek, meg kell kezdeni a szüretet. (I. h., I. 533.) ősz. UZON, Az ősz mindenképpen kedvezőtlen; október 3-ától sok havazás, egészen télies időjárással. (Vásárhelyi—Bogáts, Tj. LII. 1948 : 236.) december. LIPPA. Az utak járhatatlanok s igy nem tudnak 600 öl fát lefuvaroztatni a Maróihoz. (Baróti, II. 108.) december 24. MAKÓ. ,, . . . karácsony estén, hirtelen a jég a MÁROSON megtódulván, viz kiáradván egész városunkat úgyannyira elboritá, hogy szárazon huszadik része a városunknak nem maradott, templomunkban térdig való viz berohant, . . . hirtelen nagy iszonyú károkat okozott . . . sokan a háztetőkre menekültek, s magukat szalválhatták, ahonnét is más nap megvirradván csolnakokra úgy ki köllött költözni s amit még éppen kaphattak az emberek házokban, azt a szárazra kihurcolni és úgy egy Házban húszán, har- minczan szorultak . . (Eperjesy, A Maros, 4.) 1751. SOPRON. Nedves esztendő s majdnem egész nyáron át esett . . . Közepes szüret volt. A gabona is közepesen termett. (Bruckner.) — SOPRON. Április 27-én délben nagy, pusztító jégeső volt, de nem tartott soká. A gabona és a bor közepes termést adtak. (Bruckner —Schiirtz, 95.) — SZENTES. „A Tina, Körör, Kurcza és Kóróqy szerfeletti áradásai zaklatták a lakosságot.” (Palugyay, IV : 490.) — UZON. Az esztendő inkább terméketlen volt, mint termékeny. (Vásárhelyi — Bogáts, Ij. LII. 1948 : 236.) — VERSEC. „A szőlőművelés 1751-ben még jelentéktelen volt” (Milleker, Verec I. 167.) 1752.* 1751/52. tél. SOPRON. Szigorú telünk volt sok hóval és hideggel. (Bruckner.) tél. UZON. A télen nem volt állandó időjárás, egyébként mérsékelt volt, a vége felé hó és eső nélkül, tartós száraz hideg. (Vásárhelyi —Bogáts, Ij. LII. 1948 :236.) * SZIKSZÓ megfigyeléseit 1. a 4. (498. o.) Függelék alatt.
