Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
Bevezető
Bevezető 19 nyelnie érdekében 1788. dec. 29-étől a járt útnak mindkét oldalán „éjjelre világosító lámpások vágynak kirakva.” Az útállapotok különösen enyhe teleken és ősszel voltak nagyon siralmasak. A közlekedés még lovaskocsin is majdnem lehetetlenné vált, s ahol négy ló sem volt elég, 6 ökörrel vontatták a szekeret vagy az urasági hintót. Ilyen körülmények között igen érthető, hogy egyes vidékeken nagyon eltérőek voltak az élelmiszerek árai, amint azt már Szalay és Baróti is megírták a XVI. századról. Az Erdélyi Magtjar Hírvivő dec. 16-án közli a hírt, hogy a 12-ére összehívott erdélyi országgyűlést 20-ára halasztották abból az okból, hogy „az útnak és időnek képzelhetetlen mostohasága miatt” kevesen tudtak eljönni. Száz év alatt sok olyan időjárási esemény történt, amelyre az azokat megörökí- tők gyakran használták a kifejezést, hogy „Emberemlékezet óta” vagy ehhez hasonlót pl. „hogy mégnem fordult elő” sth. Éppen ezért ezeket a kor szemüvegén át rendkívülinek kiemelt szélsőségeket a tárgymutatóban még külön is csoportosítottam. Az elemi csapások közül a nagy szárazságok és forró nyarak, a kivételesen nagyon esős nyári hónapok, a szigorú, valamint a csodálatosan enyhe telek, külön felsorolásától — számos voltuk miatt eltekintek. A zivatarok, de a gyakran kísérő jelenségek, pl. jégverések sokszor nemcsak a helyhez kötött növényzetet érintik súlyosan, hanem az állatvilágban is nagy pusztításokat okoznak, sőt hiteles adataink vannak, hogy emberek is belehaltak a lehulló jég okozta sérülésekbe. Ezt bizonyítja számos érdekes jégzivatar feljegyzése. Voltak akik a jégszemek, sőt jégdarabok súlyát súlymérésekkel — font egységben — több alkalommal megállapították. Alábbi kis táblázatban nagyság szerint van felsorolva néhány lemért jégszem. Részletesebb leírásukat az egyes éveknél időrendi sorban közlöm: a) b) c) súly szerint Söjtör (Zala m.) 1786. aug. 24. 3,5 — 4 kg.* Sopron 1717. jún. 2,3 kg. Ugocsa és Szatmár m. 1787. júl. 2,24 kg. Szászsebes 1786. júl. 1,5 2,5 kg. K emeneshőgyész 1780. jún. (5. 1,7 kg. Somogy m. 1797. aug. 19. 1,12 kg. Majthény 1763. júl. 16. 0,84 kg. Beszterce 1730 0,56 kg. Debrecen 1732. jún. 5. 0,09-0,13 kg. sűrűség, időtartam, rétegvastagság szerint Pozsony 1773. jún. 18. a jég 43 percen át hullott Buda 1718. jún. 23. a jég 70—80 cm. magasan feküdt Söjtör 1786. aug. 24. egy órán át hullott a jég Marosszék 1780. jún. a jég 28 cm magasan feküdt Szepesváralja 1787. júl. 1. 3 tenyér (30—36 cm) magasan feküdt meddig maradt meg a jég: Girált 1719. jún. 22. a jég napokig nagy tömegben megmaradt Kolozs m. 1780. aug. 13. még ötödnap is feküdt Söjtör 1786. aug. 24. Pest m. 1792. máj. 7. [ még harmadnap is feküdt Isaszeg 1792. máj. 7. J * Nagyon valószínű, hogy sok esetben az összefagyott szemek összsúlyát mérték. 2*
