Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

1746

175

fenyeget, a Györgynapi vásárig helyreállítása a nagy vizek miatt nem lehetséges. (Baróti, Pótf., 109.)

április 21. CSANÁD. Az erős esőzések miatt az utak majdnem járhatatlanok. (Baróti, I. 275.)

május. 10. TORJA. Erős fagy a gyümölcsfák virágját elpusztította, és ezért egyes helyeken semmi gyümölcs nem termett. (Apor, Synopsis, XI. 242.)

május 10. ERDÉLY. MAGYARORSZÁG. „A május 16-iki [10. a helyes] dér ugyan sok kárt tett a gyümölcsben . . .” (M. Gt. Sz., XII. 78.)

május 16. KÉSMÁRK. Du. 2 óra körül nagy, másfél hüvelyk hosszúságú férgek vonultak fel a felső kapu felől az alsó kapu irányában. Ilyent még sohasem láttam. (Buchholtz, Tagebuch, 315.)

május 21. RÓKLS. (Szepes m.) Du. 2 órakor mintegy negyed órán át tartott erős jégeső volt, amely sok ablakot tört be. (Uo.)

tavasz. UZON. A tavasz nagyon száraz. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.)

július 8. MAGYARORSZÁG. ERDÉLY. Apor József levele Bécsből: ,,. . . tegnap előtt 8 óra tájban beérkezém, noha nagy fáradsággal és romlással, kivált a sok por mián; még pünkösdtől (pv. máj. 29.) fogvást egész Székelyhid- jától fogvást egyik magyar országon sem volt eső, úgy Ausztriában is ugyanannyira mindenütt kiégett a fű, ha meggyujtanák, mint ősszel az avar, úgy megégne. Az gabonák mindazonáltal Budától fogvást eddig mind jobbak voltak, mindaddig másként felettébb eresztősnek mondják, úgyannyira, egy szavahihető ember beszélé, harmadfél kereszt eresztett volna 25 vékát. Itt [Bécsben] minden olyan drága, ki nem tudja az ember Írni, kivált a szárazság mián az vetemény.” (Apor, II: 323.)

augusztus 5. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. ,,A nagy szárazsághoz, mely miatt a termés kiveszett, még a sáskajárás143 csapása is járult. A sáskák aug. 5-én Törökországból érkeztek Erdélybe és innen három csapatban Magyarországba vonultak.” (Kadocsa, 92.)

nyár. SZARVAS. A nyár rendkívül száraz volt: április 10-től június 5-ig nem esett; ez szénában nagy hiányt eredményezett, a nyári és őszi termékek nem adtak vetőmagot. (Tessedik, Szarvas, 30.)

nyár—ősz. UZON. A nyár és az ősz legnagyobb része is száraz. Az ősz mindenképpen kellemes. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948: 235.)

szeptember 27. TATA. ,,. . . Kozma és Demjén napján estve hat óra tájban nagy villámlás és menydörgés vala.” (Mohi, Tata, 131.)

szeptember 26. VERSÉC. A kormányhatóság 26-a előtt nem engedélyezi a szüretet, mert a korai szüretből beszolgáltatott tized bor jóságából nagyon vészit. (Baróti, I. 529.)

1746. DEBRECEN. Tél és tavasz hideg, tiszta napokkal; nyár és ősz száraz. Jó bor. (D. M. K. 1831.)

— DEBRECEN. A nagy pestisben elhalt emberekről 50 drb. marha maradt a város

gulyája számára. (Dr. Kiss E., M. Gt. Sz., XII. 1905: 6.)

— ERDÉLY. A marhavész hazánk egyes részein ebben az évben is pusztított.

(Apor, Synopsis, XI. 242.)

— MAGYARORSZÁG, ERDÉLY. „A tél Böjtelő havának [február] végéig álhatatlan és kiilönb-különbféle kedvetlen változással teljes, most hideg, most zuz- marásos faggyal elegyes vala. Annak utána örvendetes szép napokkal kellemes tavasz következett. Innen a nyár annyira meleg és hévséges vala, kiváltképen

143 A sáskák Bonyhádon is megjelentek. (N. U. 1791.)