Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
136 1730 5-én este kis északi fényt észleltek ÉNy irányban, de nem tartott sokáig; valószínűleg jele volt az enyhülő időnek. (Nachrichten, 1730 : 919.) március. KÉSMÁRK. 1. iszonyú, hófergeteges idő, nagy hó. 8. szép tiszta nap, a síkságon fergeteges idő. (Uo.) április. EPERJES. Ez a hónap is többnyire nedves és enyhe volt. (I. h., 1730 : 989.) május. EPERJES. A gyakori eső miatt meglehetős hűvös volt a levegő s a cserebogarak sem jöttek elő. (I. h., 1730 : 1049.) május 11. RÓKUS (ROX.) Ezen a napon egy gyógynövénygyüjtő ember a hegyekbe ment Angelica és Valérián gyökerekért. Alig került feljebbre, egyszerre hirtelen megváltozott az időjárás, erősen havazott, s csak nagy nehezen tudott a mély hóban élve hazatérni. Elmondta, ha nem fordul azonnal vissza, a hó eltemette volna, mert nagy tömegekben hullottak oly nagy hópelyhek mint egy tallér." Buchholtz. (I. h., 1730 : 1071.) május. KÉSMÁRK. Az ősziek, különösen sik helyeken igen szépen fejlődtek; hegyes, magasabb földeken annál gyengébbek voltak, oka az lehet, hogy a magasabb helyekről a szél többnyire elhordta a hótakarót. (I. h., 1730 : 1008.) május 30. KÉSMÁRK. Rendkívül erős zivatar du. 4 órakor, DNy-ról vonult fel, gyenge esővel indult, majd heves villámlás, dörgés és jégeső, nagy záporesővel; K felől is felvonult egy zivatar. A villám becsapott egy malátaszáritó épületbe, összezúzott néhány lécet; másutt is beütött, de nem gyújtott. (I. h. : 1070.) június. EPERJES. Májushoz hasonló időjárás, gyakori eső, a hűvös idő folytatódott. (I. h„ 1730 : 1114.) július 31. LIPPA. A Maros nagy áradásai miatt az adók nem hajthatók be, mert az emberek még élelmezni is alig tudják magukat. (Baróti, II. 75.) augusztus. EPERJES. Augusztus kezdetben forró hónapként [,,Koch-Monat”] viselkedett, mert igen erős nyári meleg volt; vége felé azonban kezdett hűvössé válni, és többször esett; igy ezúttal elmaradt a meleg augusztusnak jótékony termékenyítő hatása. (I. h., 1730 : 1240.) augusztus. KÉSMÁRK ... 20. Derült, száraz köd.99 100 augusztus 3 — 8. EPERJES. 3. a levegőt, mintha füst töltötte volna be, kissé borult volt; 4. vastag büdös köd, amely a levegőt annyira telitette, hogy a Nap egész nap nem volt látható; 5. ez a köd folytatódott; 6. ismét, azonban nem terjeszkedett el az egész vidékre, hanem csak a hegyvidékre szorítkozott. Ezen ködös idő mellett meglehetős meleg és fülledt volt; 7-én zivatar volt kis esővel; 8-án állandóan esett, a levegő nemcsak, hogy lehűlt, hanem a gyakori kipárolgások is megszűntek . . . Reimann. (I. h., 1730 : 1262.) augusztus 10. KÁRÁNSEBES. A Temen árvize sok hidat megrongált. (Baróti, II. 193.) augusztus. BÁNÁT. A tartós esőzések okozta áradás az utakat járhatatlanokká tette. Temesvár elrendeli az utak javítását. (I. h., II. 157.) augusztus 16. MAGAS-TÁTRA. A jégeső alkalmával a pásztorok erős zúgást hallottak, mintha zúgó viz közeledett volna. Egy idő múlva, a jelentést tevő paraszt bemondása szerint, 3 Miatyánk elmondása után [80—90 mp] kezdett a jég hullani, nagy ropogással, amit Buchholtz véleménye szerint kétségtelenül az erős, viharos szél okozhatott, amely ugyanakkor fákat döntött ki; Késmárkon ugyanakkor derült idő volt nagy forrósággal. (Nachrichten, 1730 : 1263.) 99 A tallér átmérője Ungee Emil éremtani munkája szerint: 44 mm 100 „Höhgrau” áll az eredeti szövegben, ez bizonnyal megfelel a „légköri füst”-nek. Régente „Száraz köd”-ként is ismeretes volt. Ma „légköri szennyezettség”-nek nevezik.
