Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1729- 1730 135 október. TOKAJ-HEGYALJA. Szüret előtt többnyire csúnya idő volt, a legtöbb szőlőszem a földre esett, amelyeket felszedve az uj borok a kellemetlen földes izt kapták, s emiatt igen olcsón kellett eladni. Miután az erjedés elmúlt, ez a kellemetlen utóiz is eltűnt; a borokat jobban megbecsülték, áruk a duplájára emelkedett. Buchholtz. (Nachrichten, 1729 : (>22.) november 17. KÉSMÁRK, KANDÓK, SZEPESSZOMBAT, BESZTERCEBÁNYA. Ezen a napon olyan borzalmas szélvihar98/3 volt, amely a hegyek alatt lévő falvak valamennyiét feldúlta; Lándok községben egy csűrt 50 kalangya árpával összerombolt és elvitte (szétszórta); Besztercebányán a vártemplom szép, rézzel borított tetejét megrongálta; Szepesszombat és még több helység sok templomának tetőzetét letépte s a tornyok tetejét megrongálta. (Buchholtz, Tagebuch, 300.) 1729. DEBRECEN. Kemény, száraz hideg, de nem tartós; február engedelmes; március ismét fagyos; a nyár és az ősz tiszta meleg napokkal és mérsékelt esőkkel [telt el]. Szűk termés. (D. M. K. 1831.) ERDÉLY. Ez az év igen termékeny volt, HÁROMSZÉK kivételével; kiváltképp SEPSISZÉKBEN bőségesen termett bor, de nagyon fanyar és savanyú volt. Ebben az évben sokszor volt eső, zivatar jégesővel, több villámcsapás. Különféle betegségek dühöngtek, különösen a köhögéssel járó hurut. (Apor P., Synopsis, XI. 167.)- MAGYARPOLYÁN. Kellemes levegő, enyhe időjárás. Gabonának és szénának bősége. Igen sok bor, sok helyen csak rothadt fürtöket tudtak szüretelni s igy nem bor, hanem seprő lett belőle. (Pető, 340, Tóth B., Rendkívüli.)- SOPRON. Még egy gazdag bortermő év, s nagyon jó is volt a bor; ismét nem volt elegendő edény, s igy az emberek egy akós hordóért egy akó bort adtak . . . Ebben az esztendőben az összes pincék, kamrák, bolthajtások, kocsibejáratok tele voltak boros hordókkal. (Bruckner.) — SOPRON. Egy akó bort 16 krajcárért adtak. (Michel, 344.) SOPRON. A pincék 3 éven át telve voltak borral. A bognárok meggazdagodtak. (Bruckner -Schürtz, 90.)- SZÁNTÓ. (Hont m.) A patak kiöntött, és a szénatermést megsemmisítette (Bakács, 120.) 1730.* január 5. KARÁNSEBES. Hófergeteg akadályozza a fadöntést és szállítást. (Baróti, II. : 192.) február. CSANÁD. Az intézőség jelenti, hogy az adókat nem hajthatta be, mert a Maros és a Tisza befagytak . . . (Baróti, I. 257.) február. EPERJES. Folytatódott január hidege és eltartott 19-éig. (Nachrichten, 1730 : 820.) február 15. ALTORJA. Ezen a napon hármas napgyűrű (parhelium) is jelent meg az égen. (Apor, Synopsis, XI. : 167.) tavasz. DUNA. Ausztriában ezidén volt eddig az évszázad, legnagyobb árvize. (Weikinn C., Quellentexte, IV. 178.) március. EPERJES. Nedves és enyhe volt, 21-én háromszor yillámlott és dörgött; ,8/a Tornádószerű szélvihar lehetett, amely a Tátrában nem is oly ritka jelenség. * Ozegei megfigyeléseit 1. a 2. (487. o.) Függelék alatt.
