Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
1729 január 26. MAGYARORSZÁG. Bécsi jelentés szerint a nagy hó miatt a farkasok megtámadták az embereket, s az úton hajtott szarvasmarhákat. A marhahajcsárok és kereskedők alig tudták magukat bunkóikkal megvédeni. (Uo.) február. EPERJES. Február kezdete derült és igen hideg volt, közepe táján enyhe s vége még enyhébb; 23, 24 és 25-én időnként pásztás esők voltak. (I. h., 80.) március 7. PAZDICS. (Zemplén m.) „Feleségemmel Pazdicsról . . . Varannó felé indultam, szerentsésen, de nagy hideghben az jégen, . . . nagy hidegh zivatarban égj Lápban a négj lovam, kocsim beszakadt”. . . 96 (Bydeskuthy, Ada XIV. 1909 : 324.) március 28. KÖRTVÉLYES. (Abauj Torna m.) „Homonna felé megh indulván VásárheTynél^gázlóban veszedelemmel nagj Árvízben mentem által Körtvél- jesre.” (I. h. 33.) március. CSALLÓKÖZ.97 A Duna erős jégzajlása igen nagy pusztításokat okozott. (Nachrichten, 1729 : 148.) március. EPERJES. Március kezdetén még igen télies volt az idő, 10-én enyhébbre fordult, de éjjel még erős fagyok voltak; vége felé már igen enyhe volt; eső és hó az egész hónapban alig volt. (I. h., 149.) március. BECS. A Duna ezen a télen március végén harmadszor befagyott. (Weikinn C., Quellentexte, IV. 176.) április. EPERJES. Április szokása ellenére meglehetős szép és barátságos volt, bár néha meleg eső esett. 6-án zivataros eső, majd 7-én heves É-i szél, a közeli hegyeken hó, amely rövidesen eltűnt. (Nachrichten, 1729 : 225.) április. KÉSMÁRK. 1. A Poprád jege megindult, 2. a jégzajlás folytatódott s a Poprád kiöntött, a földeken lévő meglehetős hótakaró gyorsan elolvadt, 3. ismét meleg és még nagy vizek. . . . (Uo.) május 8. UJPALÁNKA. Intéző jelenti, hogy a hátralékos adókat minden buzgósága ellenére — a nagy szegénység miatt — nem tudja behajtani. (Baróti, II. 16.) május 30. PILHÓ. (Szepes m.) Pilhótól 2 órányira ijesztő jégzivatar volt, és egyúttal olyan felhőszakadás, amilyen hirtelen keletkezett nagy viz ezen a vidéken emberemlékezet óta nem fordult elő. (Nachrichten, 1729 : 290.) május 31. UJPALÁNKA. A kolumbácsi legyek ebben a kerületben is számos szarvas- marha pusztulását okozták. (Baróti, II. 30.) május. EPERJES. Ez a hónap itt szélsőségesen nedves s amellett hűvösebb, mint az április, s igy nem volt kellemes májusi levegőnk, 13 napon erősebben esett . . . (Nachrichten, 1729 : 290.) június 2. A NÉRA és KARAS áradásai miatt a rétek és legelők legnagyobb része viz alatt van. (Baróti, II. 30.) június. EPERJES. A hónap kezdete és közepe jó meleg és száraz volt. 9—10-én esett, kissé hidegebb lett, utána újból meleg idő, de különösen 19—20-án és a következő napokon oly meleg volt, hogy még a kánikulában sem lehet melegebb; 26—29-éig bezárólag esős és hűvös idő. (Nachrichten, 1729 : 339.) június 28. KÉSMÁRK. Amikor a nap már eltűnt a hegyek mögött, sugarai a csúcsok mögött halvány pirosak voltak, és egy fenségesen szép színes szivárvány volt látható, amelyben 2 tűzpiros sáv helyezkedett el, színei mindinkább halványodtak, s egy vörös-fehér, vagy testszinű gyűrűben végződött a jelenség, (í. h., 365.) 96 Részletes leírása a kalandos, életveszélyes útnak. 97 A Duna jege Regensburgnál megindult, s nagy árvizet okozott már febr. 2-án. Becsben 5-én jelentkezett az árvíz; számottevő volt a kár. (Weikinn C., Quellentexte, TV. 173., 174.)
