Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)

I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig

cseresznyét szedett. Amikor ő az egyik, a két lánya a másik fán voltak, a villám egyszerre mindkét fába belécsapott, az apát és az idősebb lányát agyonütötte; a kisebbik leány leesett a fáról, s mire magához tért, elindult hazafelé. A leány nyelve megbénult s igy nem tudta az eseményt anyjának előadni. Másnap találták meg az apát a fán fejjel lefelé lógva, a leány pedig megmerevedve állott a fán, kinyújtott karral ... (I. h. 705.) július. EPERJES. Hűvösebb volt, mint a június. (Sammlung, 1726 : 24.) július. KÉSMÁRK. Elegendő lévén az eső, a termények jól fejlődtek. A gabona ára észrevehetően csökkent. Egy köböl gabonát már 50 krért adtak, de még 40-re is leszállóit, hasonlóan a többi termény is olcsóbbodott. Az aratás július 24-én vette kezdetét, még Jakab napja (25.) előtt, ami emberemlékezet óta itt a hegyek alatt nem fordult elő. A rendes aratási idő Lőrinc napja (aug. 10.) körül szokott lenni. Minden idő előtt beérett. A korai szőlőfajták (Tokaj-Hegy- alján), már Mária Magdolna napján (júl. 22.) teljesen beértek, amit még a vincellérek is megbámultak. A nagy hőség okozta a kény szer érést. (I. h. 64.) július 10. MAGAS-TÁTRA. Buchholtz a Fehér-tó felé kirándult, s du. 2 órakor DNy felől sűrű sötét borulás, majd eső és mogyorószem nagyságú jégeső. Erős jégeső és ömlő zápor. A jégeső-sáv legfeljebb 100 lépésnyi széles lehetett, amint a terepen megállapította. („Drey-tägige” Sammlung, I. h. 101.) július 13. KÉSMÁRK. 12-én este a hegyekben eső, 13. szép fehér bárányfelhők voltak napkeltekor, s mikor 6 órakor elérték a Kárpáti csúcsokat s felettük, mint egy vonalban feküdtek, mögöttük hagyva a ködöt, a középső vidéken vízszintes szivárványszínű sávok voltak láthatók, kb. 1U, órán át; azután a felhők lejjebb ereszkedtek, s 9 óra körül már esett. Buchholtz. (I. h. 98.) július 29. MAGYARPOLYÁN. Igen nagy jégeső volt. (Pethő, 332.) július 29. SALÁNK. (Ugocsa m.) „Lévén szép eső.” (Károlyi, I. 223.) július—szeptember. MAGYARORSZÁG. ,,. . . a legszárazabb nyár.83 Júl., Aug. és Sept, olly meleg hónapok, hogy az embert szinte megölték; a Mohátsnál lévő Ceele-patak úgy kiszáradt, hogy helyét alig lehetett fellelni; bor sok lett, de minden nemű gabona igen szűkén.” (Pap, H. M. 1821 : 388.) augusztus. EPERJES. Az eddigi szárazság egyszerre szélsőséges nedvességre változott. 12 napon volt eső. Ez a hónap hűvösebb mint volt a július. (Sammlung, 1726 : 172.)

augusztus. MAGYARORSZÁG. A bortermés mindenütt nagyon jól sikerült. (I. h. 204.)

augusztus. LIPTÓ M. Itt és a MAGÚRA megett a tavasziak még többnyire zöldek voltak. A mezei egerek — amelyek között vöröseket is láttak — sok kárt okoztak a gabonában. A búzában az egyik szántón az összes megvizsgált kalászok minden egyes magvában egy kárminpiros, igen kicsiny férget találtam. Otthon mikroszkóp alatt megnézve hernyószerűnek láttam ... A gabona ára hirtelen emelkedett, és egy köböl már 18 ezüstgarasért, a zabé 12-ért kelt el. ... A len nálunk (Késmárk) igen alacsony volt, s a fele fáradságot sem érte meg. A gyümölcstermés sem sikerült. Meggy még legtöbb termett, apró madarak kárt okoztak. MISKOLCON Krisztus megdicsőülése napján (aug. 6.)83 84 iszonyú zivatar volt, kevés jég is esett, és miután az eső a szőlőkben85 néhány napon át folytatódott, a majdnem már érett szemek kezdtek megrepedezni.

83 Henntg (67. o.) szerint is igen meleg nyár.

84 Transfiguratio Domini.

85 Nem tűnik ki, mely szőlőkre gondolt a szerző.