Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
112 1725 augusztus 5—6. KÉSMÁRK. Itt olyan hallatlan hideg volt, aminőre — ebben az időben — nem emlékeznek. A hegységben oly nagy hó hullott, amilyent emberemlékezet óta nem láttak, hogy a kánikulában, amikor a legforróbb időjárás szokott lenni, a völgyekben, a legelőkön 50 ló megfagyjon és megdögöljön. Még a postai és előfogatos lovak közül is néhány elpusztult. Késmárknak a hegyi legelőkön volt juhai közül 12 fagyott meg. Sok falu népe szenvedett állatállományában veszteséget; a bélai juhpásztor egy kőfal mellett keresett menedéket s 3 napig vesztegelt ott . . . Utána friss hó esett, majd havas eső, s az erre keletkezett árvíz sok házat elvitt. (Buchholtz; Tagebuch 300, Weber- Buchholtz 371.) augusztus. KÁRPÁTOK. Buchholtznak a kárpáti árvizekről írott közleményéből kivonatoljuk a legfontosabb részeket: 5-én egész nap, este és éjjel esett éjfél- utánig, nagy vizek keletkeztek, s a Poprád reggel 3 órára annyira megáradt, hogy mindent elöntött, a viz a házak ablakain is befolyt, s az emberek a padláson kerestek menedéket. Az ár a földeket eliszapolta, a gabonában, a kertekben s réteken, épületekben nagy kárt okozott. A tavakból kimosta a halakat, átjárókat, hidakat megrongált. Az árhullám a város külső várfalának egyik tornyánál benyomult a városba, házakba, istállókba, csűrökbe; a régi piacteret is fenyegette. De sikerült a betörés helyét elzárni, s igy a kisebb állatok közül kevés fulladt meg. A malmok is kárt szenvedtek. Reggel 4 óra körül csökkent az ár. ... Ehhez hasonló árvíz 1670-ben volt,78 tehát 55 év óta nem fordult elő ... A nép ismét jósol: ,,Multae aquae, multae gentes.”79 Ugyancsak Buchholtz jelenti az ORAYEC vizének áradását. A viz oly hirtelen jött, hogy gazdasági eszközöket menteni akaró parasztokat az ár elsodorta. ALSÓKUBINBAN a viz behatolt a templomkertbe. Miután augusztus 4—5-én az É-i hegyekben esett, 6-án a kis SZMERDZSONKA patak Liptóban megáradt, az egyik mellette lévő falu házaiból az emberek menekültek, mert néhány házat az ár már alámosott és elvitt; a faluban épp temetés volt. Az ár a temetőből mintegy 100 holttestet kimosott, egyesek részben fennakadtak a bokrokon: a halottakat újból eltemettették, de részben a kutyák falták fel azokat. A temető nagy keresztjét is kimosta az ár. A szép nagy templom és a ferences kolostor is veszélyben volt, ugyanez az árvíz VERBÓN és NÉMETLIPCSÉN is kárt okozott. (Sammlung, 1725 : 175., G. L. 1876 : 194, 209.) szeptember. KRASSÓ—SZÖRÉNY M. A bisztrai kerületben a jég a lent és a kukoricát elverte, POGONICA kerületben az őszieknek a felét; továbbá jégverés volt Sorlens, Mare-Mutnik és Ohaba-Mutnik környékén. A kukorica eső hiánya miatt ugyancsak számottévő kárt szenvedett. (Baróti, 185.) szeptember 2. KÉSMÁRK. Este 8 órakor félelmetes zivatar volt, és a villámok különféle helységekben 11-szer csaptak le oly erővel, mintha az ég és a föld leszakadtak volna. (Buchholtz, Tagebuch, 300.) szeptember. KÉSMÁRK. Liptóban a Vág annyira megáradt, hogy sok oszlopfát, épületfát, háztetőket, kévéket hordott magával, mert a néhány napos meleg esőzés a hegyekben a gyakran esett havat gyorsan elolvasztotta. 5-én kissé derült [Rasztokán volt Buchholtz] s a Vágón átkelhetett, a viz csökkent, 78 Lásd Réthly: Időjárási események 1700-ig: a 194. oldalon említett 1670. júl. 18-1 lőcsei árvizet. Buchholtz ugyan 1660-at és 55 évet ír, de helyesbítve megegyezik a Lőcsén feljegyzett árvízzel. 79 „Sok víz, sok nemzedék”. [Aki helyre hozza a kárt?]
