Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701–1800-ig (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970)
I. Rész. A feljegyzések idősorrendben 1701–1800-ig
106 1724 kábultak, hogy alig tudták őket magukhoz téríteni. Az egyiknek ruhája tüzet is fogott, de megmentették. (Buchholtz, I. h. 1724 : 172.) augusztus. NAGYENYED. Igen száraz időjárás, főleg a hónap második fele, ami a szőlősgazdákat aggasztotta. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 143.) szeptember 3. PODOLIN. A villám lecsapott és egy ház leégett. (Sammlung, 1724 : 248.) szeptember 5. TEMESVÁR. Itten a mocsarak majdnem teljesen kiszáradtak. (I. h. 1724 : 248., 284.)^ szeptember 24. KÉSMÁRK. Buchholtz73 „Virgis” vagy „Vízszintes szivárványról” ír. Ezen a napon a hegyek alatt, du. 2 órakor két egymás feletti vízszintes szivárvány volt látható, amelyek mindinkább emelkedtek s végül eltűntek. (Sammlung, 1724 : 289.) szeptember 19. KÉSMÁRK. Du. 2 órakor igen erős vihar, amely a tetőkről a zsindelyeket lehordta. (I. h. 1724 : 248.) szeptember. NAGYENYED. Meleg, bőven termő hónap, szőlőt érlelő idővel. Több helyen már meg is kezdték a szüretet. (Vásárhelyi—Bogáts, Ij. LII. 1948 : 134.) október. EPERJES. 18-a után megkezdődött a vénasszonyok nyara, s oly meleg időnk volt, mint szeptember elején, s eltartott a hó végéig. (Sammlung, 1724 : 363.) október. EPERJES. Magyarországból jelentik, hogy igen jó a bortermés. (I. h.: 396.) október 29. KÉSMÁRK. Reggel 3 órakor igen nagy holdgyűrű, 5 órakor DK oldalán megszakadt s 146-kor eltűnt; ui. az ég beborult, majd egész nap esett. Buchholtz (I. h. 511.) október. TOKAJ-HEGYALJA. Reimann J. A. részletes jelentése az idei szüretről. Összehasonlítja 1722 év időjárásával és szőlőtermésével. Ezidén sok vessző ment tönkre, de metszés után tavasszal fejlődésnek indult, szépen hajtott, rügyezett, s április végén a levelek már egy 7 krajcáros nagyságát érték el. [25 mm ennek az átmérője] A fagy kevés kártokozott, a szőlő korán elvirág- zott. Júniustól októberig ezen a vidéken egyetlen átható, tartós eső nem volt, egy júliusi káros záporesőtől eltekintve. Néha volt kis szemergés, a száraz földet nem volt képes megnedvesiteni, hogy kapálni lehetett volna. Lőrinckor (aug. 10.) voltak ugyan már érett fürtök, bár a meleg nem volt sem nagy, sem általános. Szeptember második és október első felének időjárása itt is hűvös, és meglehetős éjjeli fagyok is voltak. . . . Október második fele igen meleg volt, kedvezett a szőlő fejlődésének, éjjeli fagyok sem voltak. November első felében kezdtek szüretelni igen jó időben. Júl. 26-án nagy jégeső volt erős záporral, s a szerencsvidéki hegyvidéken a bortermés csak 1/.,-a lett a rendesnek. így RÁTKA, MÁD, SZEGI és OLASZI termését majdnem teljesen elverte. BOD- ROGKERESZTUR, SÁROSPATAK, TOLCSVA is szenvedtek a jégtől. Megállapítások szerint mintegy 6000 hordónyi bor lett a veszteség, és különösen a Mád vidéki szőlőkből egy pohár bor ki nem került. Amely vidéket a jég nem érte, az a tavalyi termésnek a felét adta. Nem lettek elsőrangú borok, mert a zamat és édesség nem akar állandósulni, de mégis jobbak, erősebbek, mint az 1722-i termés borai. A felsőbbség megtiltotta bizonyos magánszemélyeknek a száraz aszúszemek 73 Aujeszky L. szerint egy ritkább fajta haló-jelenség, ún. cirkumzenitalis haló, amely csakugyan vízszintes síkban fekszik.
