Reimann József - V. Nagy Imre: Hidrológiai statisztika (Tankönyvkiadó, Budapest, 1984)
Bevezetés
A vizsgálat tárgyát képező hidrológiai jelenséget legjobban leíró eloszlástípus megválasztása után feladatunk az adott valószínűségeloszlás jellemző paramétereinek becslése a rendelkezésre álló statisztikai minta alapján. Ez a feladat a korlátozott terjedelmű minta miatt ismét csak közelítőleg oldható meg, így a közelítés jóságának becslése tehát elsődlegesen fontos. A hidrológiai statisztikai számítások második főbb sajátosságát az jellemzi, hogy a mérési adatsorok az időben és/vagy térben gyakran igen eltérő eloszlást mutatnak, tehát ilyen esetekben a mintatér statisztikai jellemzése meglehetősen nehéz feladat. Éppen ezért minden statisztikai számítás előfeltétele a fizikai és statisztikai homogenitás gondos ellenőrzése. így pl. a vízfolyáson létesített műtárgy (tározó, mederszabályozás, vízkivételi mű) jelentősen megváltoztathatja a korábbi lefolyás jellegét. Az időbeli homogenitás statisztikai vizsgálatával egyidejűleg tehát fizikai elemzést is kell végezni. Semmiképpen sem szabad felülvizsgálat nélkül elfogadni a mérési eredményeket. A bennünket érdeklő hidrológiai jelenségek jövőben várható értékeit csak a múltbeli, kellő hosszúságú (30—40 év) észlelési adatsor birtokában lehet elfogadható biztonsággal előre becsülni. Az előrebecslés kapcsán elvileg háromféle eljárást választhatunk. Az első esetben genetikus determinisztikus alapon dolgozunk, tehát pl. a mértékadó csúcsvízhozamot a lefolyást befolyásoló ismert és nem változó paraméterek függvényeként adjuk meg, felhasználva statisztikai jellegű paramétereket is. A második esetben a genetikus és statisztikus törvényszerűségeket együttesen alkalmazzuk. A harmadik esetben kizárólag az adatsorokban felfedezhető statisztikai törvényszerűségek alapján végezzük az előrebecslést. A hidrológiai adatsorokban rejlő törvényszerűségek feltárásának eszköze a hidrológiai statisztika. Éppen ezért a mérnökök számára elengedhetetlen a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika alapjainak elsajátítása. Könyvünkben nem arra törekedtünk, hogy különböző szerzők által a hidrológiában használt statisztikai módszerek gyűjteményét adjuk, mivel ez csak sablonok nyújtását eredményezné. Sokkal hasznosabbnak tekintettük a valószínűségelmélet és matematikai statisztika alapvető fogalmainak és módszereinek rendszeres és didaktikus kifejtését, a hidrológiai alkalmazások bemutatását. A módszerek megfelelő kombinálása és adott esetben bizonyos irányú továbbfejlesztése teszi csak lehetővé valamely hidrológiai jelenség hatékony elemzését, az alkotó jellegű hidrológiai kutatást. 15
