Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
2. A szántóföld és vízforgalma
lassú, egyrészt mert a feltalaj elmunkálatlan, tehát a lazítás után talajművelő eszközzel nem terheltük, másrészt mert a talajfagy "rögzíti", illetve a fagyott állapot váltakozása még lazítja is a labilis térfogatú feltalajt. Az őszi vizforgalmi fordulöpont bekövetkezésekor, amikor a csapadék terhelési érték már rendszeresen meghaladja a párolgási veszteségeket, az őszi szántott talajfelszin minden nehézség nélkül helyben tartja a felületére jutó csapadékot. Az idő előrehaladtával természetesen nő a felszinközeli rétegek telítettsége, de ez a befogadó pórustér kiesés az elnyelőképességet egyáltalán nem csökkenti. A felszínig ösz- szeköttetést tartó cm^-es nagyságrendű "üregek" (üreges makropórusok) fagyott felszín, - sőt feltalaj állapotban is képesek a csapadékvíz befogadására. A szilárd csapadék helybentartását a hullámos felszín még szeles időjárásban is elősegíti. Korai, - decemberi - hóboritás esetén a fagyott feltalaj rendszerint kienged a hótakaró alatt, mivel a talaj mélyebb rétegeinek hőtartalékai ilyenkor még jelentős alulról felfelé áramló hőhatást fejtenek ki. A nálunk gyakori tél közepi enyhe időjárási helyzetek, január végi esők, ha el is olvasztják, á hótakarót, a mélyen szántott réteg az eső és a hóié együttes terhelését ilyenkor még minden körülmények között tározni képes. Csak egyetlen előzetes adat az őszi mélyszántás üreges makropórustérfogatának nagyságrendjére: méréseink szerint az ülepedett - pl. tarló - állapothoz képest egy omlósán rögös, de nem hantos (!) 26-28 cm-es őszi mélyszántás elmunkálás nélkül tartósan kialakíthat 80-90 mm csapadék tározására alkalmas fagymentes pórusteret lazult rétegeiben. Ez az értékrend termőtájaink legnagyobb részén kéthavi téli csapdékösszegnek felel meg. (21.) Vizforgalmi rendellenesség őszi szántott termőhelyeken ezért csak tél végén, tavasz kezdetén alakulhat ki. A késői hóboritás rendszerint telitett feltalaju területet takar. Egy-egy hirtelen zápor ilyenkor órák alatt több havi csapadék- (olvadék-) vízzel terhelheti a felszint. Abban az esetben, ha az altalaj elszívó képessége valamilyen oknál fogva gyenge, s ennek következtében a szántott réteg túltelített, pórusai vízzel teltek, az őszi szántott talaj-felszínen is megjelenhet a viz! Utóbbi esetre legjobb példát szikes területeink adnak. Kedvezőtlen vizforgalmu altalajuk, rendszerint képtelen átvenni, folyamatosan leszívni az őszi szántott feltalaj helybentartott vizét. így a tavaszi hóié már nem fér el a szántott rétegben és a szántás "vízben áll"! Gyakoribb azonban, hogy a barázdafenéken - mint vízzáró rétegen - már az olvadás kezdetén megindul a lefolyás a lényegében sohasem vízszintes terepen a szántott réteg alatt. E rejtett oldalmozgás a mélyedéseket ellepi anélkül, hogy a felületen elmozdulás jött volna létre. Itt kívánom megjegyezni, hogy hantosán- 25 -
