Ravasz Tibor: A vízrendezés mezőgazdasági alapjai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. A termőhely és összetevői, alapfogalmak és alapelemek

együttesen előforduló bioszférikus elem és igy alakulhat ki a mikrpsz- féra, mint a talaj és a magasabb rendű növényi élet felszín alatti é- letközege. 1.23 A hidroszféra - a földfelszín mélyedéseit kitöltő víztömeg - a szárazföldi termőhelyek kialakulása szempontjából mint a vizkörfor- gás bázisa bír jelentőséggel. A természetes körforgás rendszeres köz­vetítője az atmoszféra energiaforrása a Nap, és a termőhelyi megje­lenési forma, a csapadék. A növény látszólag a talaj vízkészletét hasz­nálja ugyan, de a talaj csak másodlagos termőhelyi vizforrás. A ter­mőhelyek túlnyomó többségében a talaj csak azt a vizet képes a növé­nyek rendelkezésére bocsájtani, ani a felületére hulló időközi csapadé­kokból a szelvénybe szivárgott, a gyökérzónában raktározódott és a nö­vényi gyökerek számára hozzáférhető, un. hasznos vizel képez (jele: Hv.). A légköri közvetítésen kívül a folyók, víztározók, valamint más vizforrások vize közvetlen is "eláraszthatja" a termőhelyeket. Ha ez rendszeres, - un. vizjárta terület - akkor a vegetáció ennek megfe­lelő fajösszetétel szerint alakul, aminek életelemévé válik a periődi- kusan ismétlődő elöntés (áradás, átfolyás, időszakos vízborítás, alta- lajviz emelkedés, gyökérzóna telítődés stb.). Ebben az esetben a "szá­raz" - tehát _a légköri csapadékból mint elsődleges vizforrásból a ta­laj közvetítésével táplálkozó - növényi vegetáció kipusztul, s időlege­sen helyét viztürő , mocsári növények foglalják el. A termőhely tehát nemcsak jellegében, de vegetációjában is átalakul, ha lényeges vizfor- galmi zavar áll be életében. 1.3 A termőhely mint a biológiai körforgás szintere Ahhoz, hogy egy növényfaj valamely termőhelyen termést érlel­hessen - növényi produktumokat halmozzon fel - sajátos, az örökle­tes környezetigényével egyező bioszférára van szüksége. A bioszféra legváltozatosabb eleme viszont kétségtelenül a talaj, hiszen maga is bioszférikus - másodlagos - képződmény. De nem volna teljes a kép, ha röviden nem foglalkoznánk a ter­mőhely biológiai körforgásának alapelemeivel is, mint a talaj legfonto­sabb tulajdonsága a "termékenység" kialakításának és fenntartásának természeti tényezőivel. A szántóföldi hasznosításnál a termőhely ter­mészeti dinamizmusának helyes értékelése ugyanis rendszerint gazda­ságossági tényezővé válik. A termőhelyalakulás elsődleges természeti behatároló tényezője a terület átlagos időjárása, - az éghajlata - beleértve annak szélsősé­geit, kilengéseit és határértékeit is. A biológiai körforgás legfontosabb klimaelemei a következők. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom