Rákóczi László: A hordalékmozgás jellemzőinek mérése (VMGT 132., VIZDOK, Budapest, 1982)

3. A lebegtetett hordalék jellemzőinek mérése

36

Mivel a viz és a hordalék sugárzáselnyelő-képességét állandónak lehet venni, és mivel a sugárforrás és a detektor távolsága a műszerben ugyancsak állandó, a sugárzás intenzitásának gyengülése főképpen a hordalék töménységétől függ. A természetűén azonban sem a folyóvíz, sem a hordalék tulajdonságai nem állandóak, mivel a vizben oldott sók vegyi összetétele és mennyisége, valamint a hordalékszemek ásványi összetétele is változhat az időben és a térben. A folyóviz kémiai összetételében beálló változások hatását úgy küszöbölhetjük ki,hogy külön megmérjük a sugárzás elnyelődését hordalékmentes nyers folyóvízben is. Ha ezt az intenzitás-értéket I^-vel, a hordalé- kos folyóvízben mért intenzitást pedig I-vel jelöljük, a kettő hányadosa, I/I is arányos lesz a töménységgel.

12.ábra : Rúdra szerelt nukleáris lebegtetett hordalék töménységmérő

A hordalékszemek ásványi összetételének hatását az alábbi anyagi jellemzővel fejezhetjük ki:

P. = az egyes elemek részaránya súlyszázalékba n,

Z = az egyes elemek rendszáma, és A = az elemek tömegszáma.

Amint a fenti kifejezésből látható, az anyagi jellemző értéke főképpen az ásványt alkotó elemek rendszámától függ. £ értéke általában 8 000 és 33 000 között változik,de szélsőséges esetben, például igen magas vastartalom esetén az 50 000-t is elérheti.

Az első hordozható nukleáris hordalékmérők U-alakú, villához hasonló szerkezetek voltak,a melyek egyik ágéba a sugárforrást, a másikba a detektort szerelték (28). A bonyolult összeálli-