Raffai Sarolta: Föld, ember, folyó (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1983)

Első fejezet

válltól lefelé, s az alatt elveszett a test formája, az asszonyok melle bordáikhoz szorult laposan. Itt csak ámultam-bámultam, lélegzetet se igen kaptam. Mikor én ezt először észrevettem, nagyon elbambulhattam, mert az asszony rám csodálkozott:- Rosszul érzed magad, Marci? Hő! Most fordult csak velem a világ. Hogy még a nevem is tudja!- Sebestyén Márton... az vagy ugye? A szatócs a szögekkel bajlódott, nem nagy zajt ütött, csak egy óriás fiók rekeszében matatott, s olykor fel-feljegyzett ma­gának valamit. Most rám nézett, azután az asszonyra, s elmo­solyodott. Az ilyen gyerekféle miatt pedig nemigen szokott nyájaskodni, máig inkább a mindig szomorú, nagy szemeire em­lékszem, de arról tán ma is fölismerném.- Sebestyén Marci - nyögtem ki nagy zavartan a nevem.- Fehér vagy Marci, mint a cinkvájsz. Ülj csak le oda... oda, oda! - s megkerülte a pultot, közeledett. Ijedten vaskarodtam le. Pedig nem is felém jött, az ajtót nyitotta ki szélesre, s egész sebesen húztak el mellettem, szinte látható, dús felhőben azok a jó illatok, amelyeket olyan szívesen vittem volna magammal mihozzánkig. Talán sehol nincsenek már nyitott szájú, kendervászon zsá­kokban szabadon szellőzködő, illatozó áruk együtt, egyszerre. Fertőzésmentes csomagolás a divat manapság. Meglehet, ez a jobb. Az volt igézőbb, kedvesebb, képzeletet, kívánkozást egy­formán izgató. Mindent beírt a vásárlókönyvbe az asszony gondosan, s hogy átadta, rám feledkezett. Kicsi, sárga, nyitott zacskó hevert keze ügyében a pulton, abból vett ki valamit, s a szám felé kö­zelítette.- Ó, te szegény... Barna cukorféle volt, akkora, mint öt babkávé. Ovális, kö­zepén hosszában árok. A zacskón zöld betűk: SANTOS CAFFE. Gondoltam, ebből már nem lát semmit öreganyám, mivel nyelvemen a csokoládé azonmód olvadozni kezdett, s tán meg se köszöntem, el se köszöntem, iszkoltam kifelé. Elmerülten szopogattam az először ízlelt keser-édességet, először rögzítettek érzékeim és emlékezetem asszonyszeméllyel együtt ízt és illatot. S hogy a csokoládé elfogyott, kemény, édes 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom