Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
gazdasági szabályzók együttesen hatottak a társulatok életére, ezek eredményeként bontakozhatott ki tevékenységük, és így válhattak igazán vízgazdálkodásunk szilárd pilléreivé, a helyi vízügyi feladatok megoldására alkalmas sajátos, vízügyi szervezetekké. A következőkben végigkísérjük a Dráva völgyében alakult és működött kisebb társulatok életének és végzett munkájának legfontosabb állomásait. Rámutatunk azokra a törvényszerűségekre, a fejlődésből következő gazdasági körülményekre, melyek végső soron az ország legnagyobb társulata, — a Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat — kialakulásához vezettek. A társulati mozgalom úttörői A Dél-Dunántúlon elsőként a Dráva völgyében értek meg azok a közgazdasági-, társadalmi- és politikai feltételek, melyek lehetővé tették e térségben az újtípusú, szocialista és demokratikus alapokon nyugvó vízgazdálkodási társulatok létrehozását. Az első társulatok 1958 tavaszán alakultak. Az elsők között is legelsőként a szigetvári járásban, Hóból községben ült össze az alakuló közgyűlés, melyen a jelenlévők egyhangú elhatározással létrehozták a Hoboli Vízrendezési Társulatot. Pár nappal később — szintén a szigetvári járásban — Molvány község határában gazdálkodó egyéni parasztok és egy-néhány szocialista gazdaság döntöttek a Molványi Vízrendezési Társulat megalakítása mellett. 1959 áprilisában a siklósi járásban lévő Szaporcán — az országban az elsők között — megalakult a kifejezetten ármentesítési és árvíz- védelmi feladatok megoldására vállalkozó Drávái Nyárigát Társulat. Az év derekán újabb társulat létrejöttét jegyezték be a vízgazdálkodási társulatok törzskönyvébe Alsókarasicavölgyi Vízrendezési Társulat néven, Villány székhellyel. Ez év nyarán kezdi meg működését a szigetvári járás két szomszédos községének határában a Bürüs- Váradi Vízrendezési Társulat is. Pár hónap elteltével — 1960 tavaszán — Somogy- apátiban megalakítják a Gyöngyösfelső Keletiág Vízrendezési Társulatot. A társulati mozgalom úttörői között kell még megemlíteni az 1963—66. évek között Siklóson működő Siklóskörnyéki Vízgazdálkodási Társulatot is. E társulatok a szűkre szabott kereteik között csak pár esztendeig tudták önállóságukat megőrizni és munkájukat gazdaságosan végezni. Előbb-utóbb saját tapasztalataik késztették e társulatokat arra az elhatározásra, hogy erejük egyesítése útján növeljék tevékenységük hatékonyságát, munkájuk szervezettségét és műszaki színvonalát. Az a felismerés, hogy a helyi vízügyi feladatokat is csak egy kisebb-nagyobb térség egységes vízgazdálkodási rendjébe illesztve, az egymással szoros összefüggésben lévő munkák összhangjának biztosítása mellett lehetséges eredményesen végrehajtani, oda vezetett, hogy a kisebb társulatok sorra fúzióra léptek. így a Dráva völgyében kialakult két olyan — viszonylag nagy — társulat, mely az adott időszakban már képes volt betölteni a helyi „vízügyi gazda” szerepkörét. (8. ábra) Az úttörők munkáját megillető tisztelettel mutatjuk be az alábbiakban e társulatok elismerésre méltó küzdelmét, melyet az elhanyagolt vízügyi állapotok felszámolásáért, és ezzel együtt a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításáért folytattak. Hoboli Vízrendezési Társulat — Hóból 1958. március 31-én a szigetvári járásban lévő Hóból község közigazgatási területén gazdálkodó „Zrínyi” TSz., és mintegy 120 egyéni paraszt létrehozza Dél-Dunán76
