Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
és kártételei ellen való védekezés ugyan közérdekű, de helyi jelentőségű. Az ezekkel kapcsolatos feladatok ellátására az érdekeltek — a vonatkozó külön jogszabályok szerint — vízgazdálkodási társulatot alakíthatnak. Ha társulatot nem alakítanak, ezeket a feladatokat a helyi szükségletek és közvetlen helyi érdekek figyelembevételével a helyi erőforrások felhasználásával az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei látják el. ,,C” kategóriába tartozik az üzemi, illetőleg magán- vízilétesítmény, az, melyet állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv és szövetkezet, vagy állampolgár a vizek kártételeinek elhárítására, esetleg a vizek hasznosítása végett saját céljaira valósít meg és üzemeltet. Ide tartoznak azok a művek is, melyet a fenti érdekeltek közül esetleg többen, a maguk közvetlen céljaira építenek és tartanak fenn. A következő évek során élesen elkülönülnek az üzemi és társulati feladatok annak ellenére, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a vízgazdálkodási társulatok a későbbiekben is azonos elvek szerint és azonos mértékben részesülhetnek végzett munkáik alapján állami támogatásban. A dotáció a kivitelező személyétől függetlenül biztosítható, így a beruházó szabadon döntheti el, hogy vízgazdálkodási feladatait saját szervezetével (technikai és személyi állományával) hajtja végre, vagy bérgépeket vesz igénybe, esetleg a munkákat részben vagy egészben vállalattal végezteti. Mindinkább előtérbe jut a feladatok összehangolt, és a szükséges beavatkozások teljes körére kiterjedő (komplex) végrehajtásának igénye. Jól tükrözi ezt a termelőszövetkezetek (és egyben a társulatok) 1967. évi állami támogatásának rendszeréről szóló 3004/9/1966. (Vili. 3.) számú kormányhatározat, és ennek végrehajtási utasításai, az 1/1966. (XI. 24.) PM—FM együttes rendelet, valamint a 42/1966. (Mg. É. 44.) F. M. számú utasítás is. A kormányhatározat a Dráva folyó mentén mélyen fekvő területeket kiemelt körzetté nyilvánítja, s ezzel kezdetét veszi az a napjainkban befejezéshez közeledő összehangolt, komplex vízgazdálkodási tevékenység, mely e térségben döntően megváltoztatja a táj arculatát. A nagyüzemi gazdaságok területén a talaj termőképessége javításának érdekében végzett talajvédelem, talajjavítás, vízrendezés, rét- és legelőjavítás, tereprendezés . . . stb. összes költségeire, — beleértve a műszaki tervezési, műszaki ellenőrzési és bonyolítási költségeket is, — valamint a szükséghez képest ezekkel összefüggő egyéb célra, az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt. A kitűzött feladat sikeres megvalósítása az érintett gazdaságok, az illetékes tanácsi és vízügyi szervek — köztük a társulatok —, a tervező- és kivitelező vállalatok szoros együttműködését tette szükségessé. A kezdeti nehézségek (megfelelő befogadó főcsatornák és kivitelezésre alkalmas műszaki tervek hiánya . . . stb.) késleltették ugyan a program beindítását, de végül is sikerült a munkák útjában álló valamennyi akadályt elhárítani, s így tucatnyi község területén javulhattak meg a termelés vízügyi feltételei, és csökkentek, vagy szűntek meg teljesen a vízkárok. A kiemelt területen beindított komplex meliorációs program hatalmas lendületet adott a társulati munka fejlesztésének, színvonala emelésének is. Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat felemelkedésének, tevékenysége kibontakozásának, az ország legnagyobb termelői kapacitással rendelkező társulattá fejlődésének mozgató rugója a Dráva menti területek kiemelt körzetté nyilvánítása volt. A kiemelt körzeteken kívül eső területeken folyó üzemi komplex meliorációs munkák, továbbá a társulatok feladatát képező helyi jelentőségű közcélú vízrendezési feladatok természetesen továbbra is az előző évek gyakorlatának megfelelően részesültek állami támogatásban. Az állam magára vállalta a műszaki tervezés összes költségét, biztosította az elvégzett földmunkák minden m:!-e után a 10,— Ft vissza nem térítendő támogatást, átvállalta a szükséges műtárgyak összes anyagköltségét a leadó 73
