Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)

III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében

ügyi-műszaki-, szervezési- és pénzügyi szempontból a vízügyi igazgatóság, mezőgazdasági termelési szempontból pedig az illetékes tanácsok végrehajtó bizottságának mezőgazdasági szakigazgatási szervei látják el.

A társulatok szervezetének erősödése rövidesen lehetővé tette, hogy a társulati tevékenységi körök is bővüljenek annak megfelelően, ahogy azt a fejlődő mezőgazdaság igényei megkívánják. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról megjelent 7/1962 (III. 13.) Korm. sz. rendelet módot ad arra, hogy a vízitársulat a tevékenységi körét a taggyűlés határozatával kiterjessze a talajvédelmi feladatok ellátására is. Ez a rendelkezés olyan távlatokat nyitott meg a társulati mozgalom előtt, mely alapvetően befolyásolta fejlődésüket napjainkig, de minden bizonnyal meghatározza azt még hosszú időre. Ha ugyanis igaz az, hogy a víziművek fejlesztése és különösen fenntartása egy soha véget nem érő ciklikus folyamat, — márpedig az nyilvánvaló, hogy a vízmedrek és vízhasznosítási művek még a leggondosabb fenntartás mellett is előbb-utóbb tönkremennek és ezért felújításra szorulnak, — akkor ez a körfolyamat még inkább igaz a talajvédelmi létesítmények esetében. A termőtalajok védelmét, vagy azok termőképességének fokozását szolgáló különböző műszaki — de főleg agrotechnikai — beavatkozások élettartama vagy hatása ugyanis általában rövidebb, mint a vízrendezési műveké. Arról nem is szólva, hogy egyes beavatkozások eleve úgy történnek, hogy azokat rendszeresen meg kell ismételni (altalajlazítás, vakonddrénezés, talajjavítás... stb.). A társulatok nagy többsége korán felismerte a talajvédő gazdálkodás óriási hatását a mezőgazdasági termelés eredményeinek növelésére, ezért sorra terjesztették ki feladatkörüket erre az új szakterületre.

A társulatok alakításáról szóló 1960. évi 29. számú törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása — a 12/1961 (IV. 14.) Korm. sz. rendelet — szövegezésében találkozhatunk először az ,,üzemen belüli vízügyi feladat” fogalmával. Rá kell itt mutatnunk arra, hogy ez az új meghatározás a következő években gyakran felbukkan a különböző jogszabályokban, de a társulatoknál valódi és egyértelmű tartalmat csak jóval később, a vizek és közcélú vízilétesítmények kezeléséről és költségeinek viseléséről szóló 46/1966 (V. É. 31.) OVF utasítás megjelenése után nyer.

1957-től 1966-ig ugyanis — de különösen az első években — a társulatok szinte mindenütt saját kezelésükbe tartozónak tekintették mindazokat a vízfolyásokat, csatornákat, lecsapolóárkokat. .. stb., melyek nem tartoztak a vízügyi igazgatóság kezelésébe. Ennek okát abban kell keresni, hogy az első társulatokat főleg az egyénileg gazdálkodó parasztok hozták létre, s így abban az időben valóban szinte minden vízímű (csatorna, vízfolyás) közérdekű volt a társulatok területén, mert alig képzelhető el, hogy egy-egy kisparaszt ingatlanán olyan „üzemi mű” legyen, melyhez kizárólag csak egyéni érdeke fűződik. Ebből viszont az következik, hogy a társulati mozgalom kezdeti szakaszában többnyire nem lehetett „üzemen belüli” vízügyi feladatokat elkülöníteni. Később pedig politikai okok miatt nem volt erre lehetőség. A mezőgazdasági ter melőszövetkezetek létrehozásáért, majd később megszilárdításáért vívott harc idején ugyanis súlyos politikai hiba lett volna azokat a vízfolyásokat és csatornákat kezelésre átadni az új szocialista szövetkezeteknek, melyek éppen e nagyüzemek létrejötte következtében váltak „üzemen belüli” vízilétesítményekké, így aztán a társulatok többnyire kezelésükben tartották működési területük valameny- nyi vízilétesítményét, melyet nem a vízügyi igazgatóság kezelt. Ez a helyzet volt általánosan jellemző mindenütt és mindaddig, míg a fentebb hivatkozott 46/1966 (V. E. 31.) OVF utasítás új helyzetet nem teremtett. Erre azonban majd csak a következő fejezetben fogunk részletesebben kitérni, akkor, amikor a társulatok munkájának állami támogatásával kapcsolatos elvek fejlődését mutatjuk be.

62