Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
II. fejezet. A társulatok kialakulása és működése a Dráva mentén
Az 1889—94 között kitisztogatott, illetve létesített medrek hossza: Vízfolyás Hossz, fm-ben Egyesült Fekete-víz Fekete-víz somogyi ága Körcsönye csatorna Gyöngyös patak Almás patak Okor-víz Okorköz-csatorna Fekete-víz baranyai ága Bükkösdi-víz Pécsi-víz Egerszegi-víz Czindery—Bogádi-víz 11 400 27 800 8 700 5 690 8 000 16 000 6 000 16 600 12 000 29 700 23 000 4 500 összesen: 169 390 fm A kivitelezés során összesen 759 349 m:l földmunkát végeztek, 189 000 Ft költség mellett. 1 m:: földmunka 24,8 krajcárba került, míg 1 kh érdekeltségi területet ténylegesen 12,34 forint befektetés terhelt. Említésre méltó még, hogy ekkor került teljesen és véglegesen szétválasztásra a Pécsi-vízrendszer az Egerszegi-vízrendszertől, most fejeződött be tehát az a természetes lefolyási viszonyokat módosító beavatkozás, amelyet 1841-ben még a siklósi uradalom kezdett el. A vízrendezésekkel egyidőben, ugyancsak hatósági beavatkozásként állapították meg és az érintett malomtulajdonosok által végrehajtották a Pécsi-vízből táplált kisasszonyfai és kisteleki (magyarteleki) malmok, valamint a Bükkösdi-vízből táplált szentdénesi és sumonyi malmok közös vízosztó műveinek átalakítását is. A levéltári iratokból megtudhatjuk azt is, hogy a nagyszabású vízrendezés során több helyen — főként a Fekete-víz somogyi ágán — kellett rőzsefonásos mederbiztosítást végezni a kedvezőtlen, homokos-futóhomokos talajadottságok miatt. A kész csatornák fenntartására — nyilván tanulva az eddigiekből — különös gondot fordítottak, csatornaőröket alkalmaztak, akik a karbantartás mellett ügyeltek a csatornák szabályszerű használatára is. A rendezés során az egyes községek részére a kért szakaszokon mosóhelyeket és állatátjárókat jelöltek és alakítottak ki, máshol viszont tilos volt ilyet önhatalmúlag létesíteni. Mindezek az intézkedések azt célozták, hogy a jelentős költségekkel létrehozott csatornarendszer tervszerinti üzemelését, hatékony működését biztosítsák. Ennek végrehajtására a társulat harmadszor is újjáalakult. A Társulat harmadszor 1896-ban alakult újjá, vízhasználati jelleggel. Hivatalos neve: ,.Fekete, Pécsi és Egerszegi Vízlecsapoló Társulat”, székhelye: Pécs. Alapszabályát a földművelésügyi miniszter 13.761/1896 sz. alatt hagyta jóvá. A felügyelettel megbízott törvényhatóság Baranya megye volt. A Társulat szervezeA Társulat működése 1896-tói 1948-ig 39