Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
Melegvizes árok 44 800 m:i 794 m/Ft Tapolca-patak 51 900 m3 582 m/Ft Sáriberki mellékág 31 500 m3 921 m/Ft Somogy—Baranyai határárok 28 000 m3 482 m/Ft Görösgali-árok 47 600 m3 649 m/Ft Gyöngyös—Márcadói ág 1. ütem 25 000 m3 419 m/Ft Almás-patak 99 500 m3 1335 m/Ft Szeritegáti-árok 27 500 m3 560 m/Ft A jelentősebb üzemen belüli vízrendezési feladatok: Nemeskei vízrendezés 1. ütem 121 200 m3 1708 m/Ft Zádori vízrendezés 1. ütem 50 500 m3 611 m/Ft Szentegát—Pétérfapúszta vízrendezés 268 000 m3 3389 m/Ft Almás-patak rendezése 134 300 m3 1733 m/Ft Kisasszonyfai víztározó 26 700 m3 516 m/Ft Sellyéi Tsz. vízrendezése 1. ütem 92 400 m3 1832 m/Ft Darányi vízrendezés 1. ütem 23 700 m3 547 m/Ft Az üzemi és közcélú vízimú'vek fejlesztése során végrehajtott földmunka meghaladta az 1,5 millió m:i-t. Ebből — gépi földmunka: 1459,2 ezer m:i — kézi földmunka: 61,0 ezer m:l összesen: 1520,2 ezer m3 Az összes földmunkából földkitermelés kézzel: 61,0 ezer m3 géppel: 638,1 ezer m3 földfejtés és tolás: 821,1 ezer m3 Megépítettek 121 db különböző méretű és rendeltetésű műtárgyat, melynek során 1372 m3 betont használtak fel. 1970. év folyamán ismét többször bővült a Társulat érdekeltségi köre. Az év elején a tagok sorába lépett a Siklósi járás valamennyi községi tanácsa, a települések 14 093 kh-at kitevő belterületével. Később Királyegyháza, Nagydobsza, Kisdobsza, Lad, Hencse, Hedrehely, Visnye, Kőkút, Kadarkút és Ibafa községek közigazgatási területén gazdálkodó mezőgazdasági üzemek is csatlakoztak a Társulathoz, így az érdekeltségi terület 317 084 kh-ra növekedett. 1 971-re — a IV. ötéves terv első esztendejére — a Társulat lényegében megteremtette mindazokat a személyi, szervezeti és technikai feltételeket, melyek biztos alapot nyújthattak a tervidőszak feladatainak sikeres megvalósításához. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbiakban már nem vetődött fel a fejlődés igénye, még kevésbé azt, hogy a Társulat vezetői nem tekintették igen fontos feladatnak az egyre korszerűbb termelési módszerek és eszközök felkutatását és alkalmazását, mindössze arról van szó, hogy a Társulat fejlődésének egy új korszaka kezdődött, melyben már nem a látványos területi növekedés, a termelési eredmények ugrásszerű emelkedése és a gépesítés fokozása kapta a fő hangsúlyt, hanem állandósult a céltudatos gazdálkodáson nyugvó, az egyes munkafolyamatok közgazdasági elemzésével nyert tapasztalatokat hasznosító kiegyensúlyozott építő munka. Mind jobban előtérbe kerül a vízgazdálkodási feladatok teljes körét felölelő tevékenységre irányuló törek126
