Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
különböző építőipari munkákat végeztek 63 300,— Ft értékben. A belvízvédekezési és helyi vízkárelhárítási feladatokra 13 500 forintot számoltak el. Lecsapolási munkák az alábbi helyeken folytak: Endrőc 12,4 km 12 440 m;: Marócsa 5,7 km 8 122 m:l Drávafok 4,8 km 5 791 m:‘ Csányoszró 2,1 km 3 530 m:1 Luzsok 2,8 km 3 568 m:i Drávasztára 2,2 km 3 613 m:i Sósvertike 11,7 km 9 384 rrv> Piskó 3,1 km 3 444 m3 Sellye 5,5 km 4 657 m:1 Kisszentmárton 3,7 km 4 330 m3 A vízkároktól mentesített terület mintegy 2900 kh-at tett ki. Az újabb eredmények tovább növelték a Társulat tekintélyét, és az év során Markóc, Drávakeresztúr, Révfalu, Felsőszentmárton és Kákics községek termelőszövetkezetei léptek a tagok sorába, s így az érdekeltségi terület az év végére 46 885 kh-ra nőtt. Ebben az évben a műszaki vezetői feladatokat már főfoglalkozású technikus dolgozó látja el. A december 28-án tartott közgyűlés résztvevői a Társulat előtt álló feladatok súlyát mérlegelve elérkezettnek látták az időt arra, hogy változtassanak a Társulat eddigi szervezeti felépítésén. 1964. január 1. hatállyal a Társulat élére függetlenített elnököt választottak, Csokona József személyében, aki ma is a Társulat vezetője. Egyidejűleg újra választották az intéző- és ellenőrzőbizottságot is. Döntés született arra is, hogy a műszaki vezetői feladatok ellátására főfoglalkozású mérnököt alkalmaznak. A növekvő alkalmazotti létszám megfelelő munkakörülményeinek biztosítása indokolttá tette, hogy az év folyamán a Társulat egy székházat vásároljon. Erre bevételeikből 128 ezer forintot fordítottak. A jókarba helyezett csatornák állagának megóvása, a fenntartási munkák irányítása céljából 4 fő gát- és csatornaőr munkába állításáról gondoskodtak. 1964 tavaszán a Társulat taggyűlése újból merész, de megfontolt és reális terveket szőtt. Határozatot hoztak az öntözéses gazdálkodás elősegítését célzó feladatok előkészítésére, a betonműtárgyak házi előregyártásának megszervezésére, az árvíz- védelmi feladatok sikeres végrehajtását biztosító raktárak létrehozására és felszerelésére, a mielőbbi gépesítés lehetőségeinek megteremtésére, személygépkocsi vásárlására, végül két fő műszaki szakember beiskolázására, velük tanulmányi szerződés megkötésére. A gondosan felépített program várható eredményei, de különösen az elért sikerek, ismét számos mezőgazdasági üzemet győztek meg arról, hogy a vízgazdálkodási feladatok szervezett megvalósításának biztos záloga a társadalmi összefogásban rejlő lehetőségek kiaknázása, a társulatba való tömörülés. Ezt felismerve a Korcsina vízgyűjtőjén gazdálkodó üzemek — így Darány, Drávatamási, Drávagár- dony, Potony, Istvándi, Kastélyosdombó, Zádor, Szörény, Gyöngyösmellék, Lakócsa, Szentborbás és Tótújfalu községek termelőszövetkezetei — csatlakoztak a Társulathoz. Ezzel az érdekeltségi terület 73 442 kh-ra nőtt. Az év elején alkalmazott műszaki vezető mérnök egy-két hónap elteltével átadja helyét egy szerény képességű technikusnak, aki két éven át megfeszített munkával, számos nehézséget leküzdve igyekszik a reá nehezedő feladatokat ellátni. Az 1964. évi teljesítmények ismét túlszárnyalják az előző esztendő eredményeit. Újabb 2 600 kh vizenyős terület válik alkalmassá mezőgazdasági művelésre. A végrehajtott vízrendezési munkák termelési értéke kereken 2,4 millió forintot tett ki, melyből 116