Polohn István – Szappanos Ferenc: Vízgazdálkodási társulatok a Dráva völgyében (Pécs, 1974)
III. fejezet. Szocialista típusú vízgazdálkodási társulatok kialakulása és működése a Dráva völgyében
Szigetvár-környéki Vízgazdálkodási Társulat — Szigetvár 1966. évben a Társulat minden eddigit meghaladó erőfeszítéseket tett a térség vízgazdálkodási színvonalának emelésére. Éves termelési volumene meghaladta a 3,7 millió forintot. Ebből a társulati kezelésben lévő csatornák fejlesztésére és a műszaki tervezési munkák céljaira 2,5, fenntartási feladatokra 0,6 millió forint jutott. Egyidejűleg az előző évhez viszonyítva kétszeresére növekedett a tagok és érdekeltek külön megrendelésére végzett munka. A jókarbahelyezett csatornák hossza újabb 35,7 km-rel nőtt. A Társulat kubikosai 56 800 m:i földmunkát végeztek. A komplex vízrendezés kívánalmai szerint erősödött a törekvés a különböző víziművek összehangolt fejlesztésére. Erre utal, hogy a műszaki tervezésre fordított költségek jelentősen megnőttek, és 1966. évben e célra már 418 ezer forintot biztosítottak. A felújítási munkák közül kiemelkedik a Botykapeterdi árok rendezése (222 156,— Ft), a Kengyelesi-árok jókarbahelyezése (548 143,— Ft) és a Hoboli határárok rendezése (443 828,— Ft). Említést érdemelnek még a Rózsafa területén 199 747,— Ft, Szentdénesen 66 572,— Ft, Bürös és Várad községe khatárában 73 860,— Ft, Katádfán 71 901,— Ft Kárász-pusztán 65 187,— Ft, és Sumonyban 202 147,— Ft értékben végzett munkák. Flobol, Kárász-puszta, Nagypeterd, Molvány, Szentegát és Somogy- apáti mezőgazdasági üzemei számára 10—55 ezer forint értékű munka jutott. A Társulat őszi közgyűlésére meghívták a környező mezőgazdasági üzemek képviselőit is, akik most meggyőződhettek a Társulat által megvalósított vízügyi feladatok eredményeiről, és új ösztönzést kaptak a társulati mozgalomban való részvételre. Az előkészítő munka gyümölcsei beértek. Mintegy 22 ezer kh földterület használói kérték felvételüket a Társulat tagjai sorába, így lehetővé vált, hogy a közgyűlés úgy döntsön, hogy 1967. január 1-től kibővítik a Társulat működési területét a Gyöngyös-patak fő- és keleti ága, továbbá az Almás-patak vízgyűjtő területe nagy részére. Az így kialakult új működési terület nagyságát 77 671 kh-ban határozták meg. A növekvő feladatok új célkitűzésekre sarkallták a tagságot, melyek a technikai feltételek megteremtését is igényelték. Erre tekintettel született határozat a saját földmunkagépek beszerzésére, a karbantartási munkák hatékonyabbá tételét célzó vegyszeres gyomirtás bevezetésére, személygépkocsi vásárlására, stb. Ezeket a terveket azonban a Társulat nem tudta megvalósítani, mert szervezetén belül.jelentkező gondjai egyre sokasodtak, és ez szétforgácsolta erőit. 1967. évben a Társulat már a kibővített működési területén végezte munkáit. A június 20-án elfogadott új alapszabály szerint a Társulat feladata a helyi jelentőségű közcélú művek és ezek műtárgyainak (zsilipek, bukók, stb.) fenntartása és felújítása az érdekeltségi hozzájárulás, valamint a biztosítható állami támogatás terhére. A Társulat az üzemen belüli vízügyi létesítményeket csak az érdekeltek megrendelése alapján, azok költségére valósítja meg. Lényegében tehát csak most különültek el valójában a társulati és üzemi vízügyi feladatok, különösen pedig ezek pénzügyi forrásai. Ennek megfelelően a társulati kezelésben lévő víziművek (vízfolyások, csatornák) hossza 239 km-re csökkent. Az új alapszabály értelméberra Társulat működési területe az alábbi községek határára terjedt ki: Szigetvári járásban: 69 484 kh Almamellék 7280 kh Almáskcrcsztúr 2075 kh Basal 536 kh 109
