Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Pontyfélék családja – Cyprinidae
37. ábra: A dévérkeszeg testhossz növekedése a Balatonban és különböző európai vizekben [Bíró és Garádi 1974 munkájából átvéve] 1. Bodeni-tó; 2. Plönger See; 3. Müggelsee; 4. 36 északnémet tó átlaga; 5. Iljämaren; 6. 14 mazuriai tó átlaga; 7. Ladoga-tó; 8. Ribinszki-víz- tározó; 9. Tuusula (1 — 9.: Backiel és Zawisza 1968 nyomán); 10. Balaton [Bíró és Garádi 1974]; 11. Balaton [Pénzes 1966] hazánkban már a 2 kg körüli példányok is ritkának számítanak. A halfajjal kapcsolatos nemzetközi kutatási eredmények összefoglalása Backiel és Zawisza (1968) munkájában található. HASZNOSÍTÁS Tömeges előfordulása miatt a dévérkeszeg természetes vízi halászatunk egyik legfontosabb halfaja. A halászok és horgászok által évente kifogott mennyisége mintegy 2500—2800 tonnára becsülhető! Legnagyobb szerepe a balatoni üzemi halászatban van, ahol évente 800—1000 tonna dévérkesze- get zsákmányolnak. A századforduló óta rendelkezésre álló fogási adatok és a halfaj alapvető populáció dinamikai paramétereinek megismerése hozambecslési, illetve halászati stratégiai modell elkészítését is lehetővé tette (Bíró 1977, 1978b). A feldolgozott adatok szerint sokéves átlagban 17—33 kg/ha között változott a balatoni dévérkeszeg hálóhozama, a faj részaránya azonban az összes zsákmányban eléggé állandó. A zsákmányban a 2 + — 13+ korosztályok szerepelnek, azonban a 7+ korcsoportnál idősebb halaknak már nincs jelentős szerepük. A felállított ún. dinamikus készletmodell lényege, hogy lehetővé teszi a lehalászható egyedek maximális számának megállapítását anélkül, hogy megváltozna a tóban maradó dévérkeszegek tartósan maximumot produkáló képessége. E modell folyamatosan, az időközben beállott változásokat tükröző adatok betáplálásával naprakésszé tehető. Végeredményben alapját képezheti a tudományos elveken nyugvó állományszabályozás kialakításának. Jelenleg a Balatonon és más természetes vizeinkben a termelési lehetőségek és a korlátozott piaccal összefüggő gazdaságossági problémák határolják be a dévérkeszeg évente kifogott mennyiségét. Hosszabb távon azonban azzal kell számolni, hogy valamennyi természetes vizünkön — részben a horgászati igények kielégítésének szükségszerűsége miatt — az üzemi halászat biológiai alapokra támaszkodó állományszabályozó szerepe kerül előtérbe. E változás valamennyi halfajunk közül legnagyobb mértékben éppen a dévérkeszeget érinti. Mivel a dévérkeszeg nyíltvízi hal, jól fogható különböző aktív halászeszközökkel. Kisebb tavakban és holtágakban azonban az állított szerszámok is eredményesek lehetnek. Az egyes vizeken szükségessé váló állományszabályozó — szelektáló — halászatoknak a húzóháló a legelterjedtebb eszköze. Ennél hatékonyabb módszer azonban az ívóhelyek lezárása megfelelő varsarendszerrel. E módszer ajánlható azokon a vizeken — például az erősen pontyosított horgászvizeken —, ahol sürgősen szükséges a dévérkeszeg-állomány jelentős csökkentése. Vizeink dévérkeszeg utánpótlása teljes egészében a természetes szaporulatból származik. Tőlünk északra, ahol a dévérkeszeg a vizek értékesebb zsákmányának számít, mint nálunk, jelentős erőfeszítéseket tesznek a mesterséges állománypótlásra. Ennek csak egyik módja a nálunk is ismert keszegfészek kihelyezés, gyakori az ivadék elszállítása a jó természetes szaporodási lehetőségeket biztosító tavakból, sőt tógazdasági ivadékneveléssel is foglalkoznak a pontyéhoz hasonló technológiával. Hazánkban ezzel szemben, várhatóan a jövőben is, a biológiai és ökonómiai szempontokat figyelembe vevő állománycsökkentés, nem pedig az utánpótlás biztosítása lesz az alapvető feladat. Kisebb vízterületeken kedvelt hala a horgászoknak. Nagyobb tavakban (pl. a Balaton esetében) a parttól távol élő, a mélybe húzódó dévércsapatok már nehezebben hozzáférhetőek a horgászok számára. Fenekező vagy pedig úszós módszerrel fogják, csaliként leggyakrabban tésztaféléket használva. A dévérkeszeg húsa ízletes, szálkássága ellenére a piacon — reális ár és megfelelő forgalmazás esetén — elfogadott. Nálunk általában sütve fogyasztják, külföldön változatosabb elkészítési módjai is ismertek. 85
