Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Pontyfélék családja – Cyprinidae
BIOLÓGIA Elterjedési területén minden álló- és nem túlságosan gyors folyású vízben megtalálható. Jól megél a félsós vizű folyótorkolatokban is. Hazánkban csak a kisebb hegyipatakok halállományából hiányzik. A folyókban élőhelyét a kisebb-nagyobb öblök, lassabb szakaszok képezik. Legnagyobb állományát a növényzettel nem túlságosan benőtt tavakban találjuk. Különösen kedvező életfeltételeket talál a mesterséges víztározókban, ahol a víz tápanyagainak folyamatos pótlódása miatt nagy bőségben áll rendelkezésre a fő táplálékát képező plankton. A nyíltvizet kedvelő, csapatokban élő halfaj. Bár az év jelentős részében a parthoz közel tartózkodik, a növényzetet elkerüli, a hínárasokba még menekülés közben sem igen vetődik. A nyári küszcsapatok — az ívási idő után — viszonylag kisebbek. Ilyenkor jobban eloszlanak a halak az életfeltételeiket biztosító területen. Napsütéses időben jól látni a vízpartról a vonuló kü- szöket, amelyek legfeljebb egy-egy pillanatra reb32. ábra: A küsz lárva- és ivadékfejlődésének jellegzetes fázisai [Koblickaja 1981* könyvéből átvéve] 1. 5,3 mm-es lárva [Krüzsanovszkij 1949* nyomán]; 2. 6,7 mm-es zsenge ivadék [Krüzsanovszkij 1949* nyomán]; 3. 9,6 mm-es ivadék; 4. 15,3 mm-es ivadék [Lange 1953 nyomán]; 5. 36 mm-es egynyaras ivadék bennek szét, hogy azután ismét fegyelmezett hadrendben folytassák útjukat. A legnagyobb küszrajok a tél kezdetén a víz erős lehűlésének hatására és az ívási időszakban alakulnak ki. Az ivarérettség eléréséhez általában 2 életév szükséges. Az ívás főidőszaka május-június hónapokra esik, de erősen függvénye az időjárásnak. 33. ábra: A küsz testhossz növekedése Európa különböző vizeiben [Bíró 1977 nyomán] 1. Langelmaresi-tó [Broefeldt 1917]; 2. 20 északnémet tó átlaga [Bauch 1955]*; 3. Ilmen-tó [Domracev 1926]; 4. Duna-delta [Papadopol 1970]; 5. Temze [Williams 1963]; 6. A csehszlovákiai Slapy és Lipno víztározók átlaga [Vostradovsky 1963]; 7. Balaton Előfordul, hogy már áprilisban megkezdődik a nászjáték, a legfontosabb, hogy a vízhőmérséklet legalább 15 °C-t érjen el. A változékony időjárású években még a nyár közepén is megfigyelhetők az ívó küszcsapatok. Az ívási aktus homokos-kavicsos aljzat fölött játszódik le. Az ívó küszcsapattól szinte pezseg a víz. Drjagin (1939) szerint a nászjáték 3—6 alkalommal ismétlődik az ivartermékek szakaszos be- érése következtében. Az ikrázások 10—14 napos időközökkel követik egymást, de egy-egy lehűlés ezeket a szüneteket meghosszabbíthatja. Az ikrás az egész szezon alatt összesen 3—10 ezer erősen ragadós, 1,5—1,9 mm-es átmérőjűre duzzadó ikrát rak le. 78
