Pintér Károly: Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)
Angolnafélék családja – Anguillidae
10. Táblázat A legfontosabb intenzív áruangolna-termelő rendszerek összehasonlítása (Liewes 1978 nyomán, egyszerűsítve) Tógazdasági termelés Átfolyóvizes rendszer Recirkulációs rendszer Halastavak természetes kemény aljzattal vagy mesterséges aljzattal. Medencék vagy tavak kemény természetes vagy mesterséges aljzattal. Tartályok vagy betonmedencék. Többé-kevésbé állóvíz jelleg lehetséges. Az elpárolgó víz pótlásra kerül, ami a sótartalom fokozódásához vezet. Nagy mennyiségű víz folyik át a rendszeren. A népesítési sűrűség az átfolyóvíz rendelkezésre álló mennyiségéhez igazodik. A vízátfolyás az angolnaállomány nagyságától függ. A víz 90—98%-a visszaforgatható. A takarmánymaradványok a tóban maradnak, ami kritikussá válhat a nagy népe- sítési sűrűség esetén. A takarmánymaradványok kimosódnak a rendszerből. A takarmánymaradványok problémát okozhatnak a szűrők kikapcsolódásával. Problémák a rossz minőségű takarmányból kioldódó fehérjékkel és zsírokkal. Az anyagcseretermékek felgyülemlenek a vízben, hulladékok lebomlása vagy akku- mulálódása a tófenéken. Az anyagcseretermékek és hulladékok kimosódnak a rendszerből. Az anyagcseretermékeket és hulladékokat szűréssel, illetve biológiai szűréssel kell eltávolítani. Alacsony népesítési sűrűség: 1—5 kg/m2. Magas népesítési sűrűség: 40 kg/m2. Magas népesítési sűrűség: 60 kg/m2-ig. A növekedés a telelési időszakban megáll, rövid növekedési szezon. A növekedés rendszerint az év nagyobb részében lehetséges, rövid szünet lehet a növekedésben a tél során. Optimális hőmérséklet-szabályozás és növekedés. A nevelési idő 3—4 év. A nevelési idő kb. 2—2 és fél év. A nevelési idő 12—15 hónap. Problémák az oxigénellátással és az algák elburjánzásával. Az erőművek hűtővizét hasznosítja. Problémák jelentkezhetnek a gázbubo- rék-betegséggel. Problémák a biológiai szűréssel és a hőcseréléssel. átfolyóvizes rendszerű. Közülük az egyik azóta gazdaságossági problémák miatt felhagyott e halfaj termelésével, a másik telep (Balatoni Halgazdaság, Hévíz) 1985-ben 71 tonna angolnát állított elő. Hasonló nehézségekkel egyébként a külföldi an- golnás üzemeknek is meg kell küzdeni, a kedvező piaci lehetőségek azonban kényszerítőleg hatnak a technológia tökéletesítésére. Az intenzív technológiák elterjedésével a te- nyészanyag biztosítása válik az angolnatermelés legfontosabb korlátozó tényezőjévé. E probléma megoldását az Európa-szerte folyó mesterséges szaporítási kísérletek felgyorsulásától és az eredmények mielőbbi hazai adaptálásától várhatjuk. IRODALOM Bíró, P., 1974. Observations on the food of eel (Anguilla anguilla L.) in Lake Balaton. Annál. Biol. Tihany 41: 183—185. Boetius, J., 1980. Atlantic Anguilla. A presentation of old and new data of total number of vertebrea with special reference to the occurrence of Anguilla rostra- ta in Europe. Dana 1:93—112. Boetius, J., Boetius, I., 1967. Studies in the European eel, Anguilla anguilla (L). Experimental induction of the male sexual cycle, its relation to temperature and other factors. Meddr. Danm. Fisk og Havunders 4:339—405. Boetius, J., Boetius, I., 1980. Experimental maturation of female silver eels, Angilla anguilla. Estimates of fecundity and energy reserves for migration and spawning. Dana 1:1—28. Deelder, C. L., 1984. Synopsis of biological data on the eel Anguilla anguilla (Linnaeus) 1758. FAO, Fish Synops., (80) Rev. 1. 73 p. Gönczy J., 1979. Az angolnacsapdák működésének elméleti problémái. Halászat 25:30—31. Gönczy J., Tahy B., 1985. Az angolna. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 206 pp. Landgraf J., 1888. Angolna a Dunában. Halászati Lapok 7:13—22. Liewes, E., 1978. Eels, bright prospects for farming in Europe. Fish Farming Int. 5 (Sept.): 8—13. McGrath, C. J. (ed.), 1976. Report of the EIFAC workshop on age determination of eels. Montpellier, 13—16 May 1975, FAO, EIFAC/76/3. 13 pp. Paulovits G., Bíró P., 1984. A Fertő-tavi angolnák növekedéséről. Halászat 30:35—39. Paulovits, G., Bíró, P., 1986. Age determination and growth of eel, Anguilla anguilla (L.), in Lake Fertő, Hungary. Fisheries Research 4:101—110. Pintér, K., 1984. The European eel (Anguilla anguilla L.) in the Hungarian fisheries literature — a selected bibliography. Aquacultura Hung. 4:145—148. Schmidt, J., 1906. Contribution to the life-history of the eel (Anguilla vulgaris, Flem.). Rapp. P.—V. Réun. Cons. perm. int. Explor. Mer. 5:137—264. Schmidt, J., 1923. The breeding places of the eel. Phil. Trans. R. Soc. 211:179—208. Schuller E., 1973. A Velencei-tó ponty- és angolnaállományának halászatbiológiai vizsgálata. Doktori értekezés. Agrártudományi Egyetem, Keszthely. 150
