Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért

feladataival, abban az évtizedben, amikor a gazdaság tényleges szükségletei és további fejlődése érdekében Kiss József bácskai vezető hidrotechnikai mérnök tudatában fokozatosan megértek egy nagy — a Közép-Duna-medencében és Délkelet-Európában a legnagyobb — csatorna építésének tervei Dél-Bácskán át.

5. A FÖLDMÉRŐ SZOLGÁLAT, A TÉRKÉPÉSZET ÉS A SZAKOKTATÁS

A hajózás fellendítésére tett intézkedéseken kívül az osztrák adminisztráció még két technikai természetű vállalkozásáról kell szólnunk, a földmérési és térképészeti felvételezésekről, valamint az oktatás, különösen a szakoktatás fejlesztéséről. Az úrbéri viszonyok megrerofmálása, a hűbérurak, az egyház és a parasztok megadóztatása szükségessé tette a vagyonjogi viszonyok tisztázáást, a birtokok nagyságának meghatározását és egymástól való elhatárolását.

II. József ezért határozatot hozott a földmérés végrehajtásáról és a kataszter létesítéséről. Ez a célszerű és hasznos intézkedés többek között megteremtette a szükséges technikai előfeltételeket a széleseb hidrotechnikai és vígazdasági intézkedések számára a Pannon-alföld vadvizein, a XVIII. század végén és a XIX .században. Elsősorban a II. József idejében végzett térképkészítés bizonyult hasznosnak — a császár 1785-ben rendelte el a magyarországi folyók feltérképezését.37

A XVIII. század nyolcvanas éveiben Magyarországon végzett térképezést az évszázad első fele szakembereinek tapasztalatára alapozták. Akkor kezdte meg termékeny, úttörő tevékenységét a szlovák származású Mikoviny Sámuel (1700—1750) a korszerű magyar térképészet atyja.38 Miután Jénában befejezte tanulmányait, valószínűleg az Esterházy család hívására visszatért Magyarországra, és a harmincas években a magyar helytartótanács utasítására hozzáfogott az egyes megyék térképének elkészítéséhez, és ami különösen fontos, szaktérképészetet oktatott. A későbbi magyarországi vízgazdasági vállalkozások Mikoviny tanítványainak munkájára támaszkodtak, többek között a- zért is, mert nagy figyelmet szenteltek a folyók, völgyek és mocsarak minél pontosabb feltérképezésének.

37. Magyar Országos Levéltár, Helytartótanácsi Levéltár, Commerz., Fons 12, Pos. 8, 12. szám, 120/1785. Lásd még: Fodor Ferenc, i. m., 138. o.

38. Jan Purgina, Mikoviny Sámuel (1700—1750) élete és munkássága (2ivot a dielo), Bratislava 1958. A Duna első megbízható és pontos térképét Mikoviny 1735 és 1750 között készítette. Marsili 1726-ból származó ismert térképe nem volt használható hidrotechnikai munkálatokra. Lásd még: Károlyi Zs., i. m. 92—93. o.

75