Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért

a vontatóutakról«.29 Amikor észrevette, hogy valaki megrongálta a vontatóutakat vagy a partot, azonnal értesítenie kellett az igazgatóságot, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket. A gőzhajók megjelenése előtti időkben, amikor a nagyobb hajók ár ellenében való vontatása csak emberi erő vagy igásállatok segítségével volt lehetséges, a part és vontatóutak rendben tartása erősen befolyásolta a hajózás zavartalanságát.

Nem kevésbé volt fontos a folyó part menti részének tisztítása, a fák, tönkök és tüskök eltávolítása, amelyek magas vízállás után a víz romboló erejének munkája, a partcsuszamlás és mederváltoztatás következtében a vízbe estek, gátolták és veszélyeztették a hajózást. Abban az időben ugyanis a hajók fából készültek, sekélyek és sérülékenyek voltak.30 A tönkök és tüskök a mederben gátolták a víz szabályos folyását, szűkítették a folyómedret, zátonyokat, partcsuszamlást idéztek elő. A víz csak lassan hordta el a tönköket és tuskókat, így számuk évről évre nőtt. Ez a körülmény vadvizek megjelenését idézte elő, növekedett a víz romboló hatása, csökkent a folyók hajózhatósága.31 Mégis, a part menti utak karbantartása mindennél fontosabb volt.

A folyómedrek tisztítása történelmi áttekintése teljességének kedvéért megemlítjük, hogy ezt a jelenséget a Moraván Ante Aleksic, Szerbia első hidrotechnikusa és hidrológusa figyelte meg 1870-ben. Az első intézkedéseket a Morava medrének tisztítására csak fél évszázaddal később, 1924-ben tették meg, és csak néhány év alatt távolítottak el a XVIII. századiaknál korszerűbb eszközökkel száz tönköt.32 A XVIII. században a folyómedrek tisztítására megalakított állandó szolgálat a Habsburg-birodalomban minden túlzás nélkül komoly technikai vívmánynak számított.

Semmivel sem jelentéktelenebb a mérnököknek kiadott parancs, hogy igyekezzenek megakadályozni az új holtágak kialaku29. A hajóvontatás a legnehezebb fizikai munkák közé tartozott, ezért gyakran alkalmazták a rabokat. II. József büntető törvénykönyve például az egyik legsúlyosabb büntetésként irányozta elő a hajóvontatást. Uhlirz, i.m.383—386. o., F. Maasburg, Die Strafe des Schiffzihens in Österreich (1783—1790), Wien 1890. — Egy 1793-ból származó irat szerint 1788-tól Apatinban volt egy ötszobás épület, amelynek Joseph Uhl volt a tulajdonosa, és amely rabok számára volt berendezve, akik a hajókat vontatták. Cammerale Ungarn, r. Nr 692, 1793. VIII./229. sz., 125—128. föl. — Említett művében Mita Kostic is figyelmet szentelt ennek a kérdésnek.

30. Walcher említett tervezetéből láthatjuk, hogy a folyómeder tisztítását -hajók, kötelek, szerszámok és gépek segítségével, külön erre a munkára betanított munkások végezték«. Navigationsakten, r. No 1.004, 1—24. föl.

31. Milan Nesic, Folyamszabályozás, Belgrád, 1960, 53. o.

32. Ugyanott. Lásd még: Bogié Knezevic és Andra Ristic, Anta Aleksic és munkássága a Morava szabályozásán, Belgrád 1956. A Jaroslav Őerni Intézet kiadványa.

69