Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért
azok haragját, ami nagy nehézségeket okozna az állami pénztárnak és az országos hatalmi szerveknek. A fenti rendelkezéseket néhány megjegyzéssel és magyarázattal kell kiegészíteni. Érthető, hogy olyan feltételek és körülmények közepette, amikor állandó ellentét volt az általános és részérdekek között, amikor a hűbéri előjogok élvezői szemben álltak a társadalmi fejlődés meghatározta központosítási irányvonallal, a terepi végrehajtó szerveknek számtalan nehézséggel kellett szembenézniük, igyekezve, hogy a folyók élő és teljes egészet képező szervezetét megóvják a szakavatatlan beavatkozásoktól és a partikularista érdekektől, hogy a víz elemi erejét, ha csak részben is, leküzdjék, és a folyami utakat legalább minimálisan hajózható állapotban tartsák. Az 1780-as császári utasítás nem oldhatta meg egy csapásra a hajózásnak és a folyók hajózhatóságának a kérdését, mert egy szabályozó okmánnyal és a terepi hidrotechnikai szolgálat felhatalmazásának növekedésével nem lehetett teljesen leküzdeni a partikularista érdekeket, amelyek mély gyökereket vetettek a hűbéres társadalom alapjaiban és a nagybirtokosok hagyományos osztályjogait a víz és az általa nyújtott lehetőségek kihasználásának tekintetében. Ez az ellentmondás nagyban fékezte Ausztria fejlődését az elkövetkező évtizedekben, sőt az egész évszázadban, de azt nem tudta megállítani.26 Annak ábrázolására, hogy milyen lassan és nehezen tört utat a vízrendszer átfogó természetének megismerése és az átfogó vízszabályozási politika, mellékeljük a magyar kormány 1879-ben, egy évszázaddal később megtartott egyik ülésének — amelyen a folyókról és szabályozásukról is szó volt — a jegyző- könyvi kivonatát.27 Ahogyan az 1879. április 4-én megtartott ülés jegyzőkönyvében áll, a közlekedésügyi miniszter feladatul kapta, hogy »minél előbb készítsen törvénytervezetet a vízügyi társaságokról és a folyami rendőrségről, szem előtt tartva, hogy a szabályozási munkálatok rendszerét egységesíteni kell, és hogy a 26. E tekintetben jellegzetes Kaunitz hercegnek, Mária Terézia főtanácsosának 1768-ban lejegyzett nézete: »Ami a legnehezebb volt, már a múlté. A javaslatokra, melyeknek célja a helyzet javítása, már nem tekintenek megvetéssel vagy mint bűntettre, az előítéletek egyik napról a másikra eltűnnek, és általában már nem azokat az időket éljük, hogy nem tudjuk, mi történik határainkon kívül; növekszik buzgóságunk, hogy elfogadjuk a külföldi találmnáyokat«. Az idézet K. Schünemanntól, i. m„ 38. o. Ezek a szavak egyébként a Staatsrat gyűjteményében 1768/2980. szám alatt voltak találhatók, de a II. világháború idején, Bécs kiürítésekor nyomuk veszett. 27. Petrovic N., A hidrotechnika és építészet történetéből, 129—147. o., Építészeti könyv, Belgrád 1960. 65