Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért
fel a figyelmét. Ilyen esetben el kell készítenie a tereprajzot és a keltezéssel ellátott intézkedésjavaslatokat tartalmazó kísérőlevéllel együtt be kell küldenie a felettes szerveknek. Ily módon szerezhet igazolást, ha esetleg hanyagság miatt felelősségre vonnák. Az 1. pont előirányoz egy intézkedést, amely a folyókon uralkodó helyzetben érdekelt felek jobb együttműködését segíti elő. A mérnök kötelessége meghagyni tartózkodási helyét, amikor nincs az irodájában, hogy szükség esetén megtalálhassák. Ebből adódik, hogy a terepi mérnököknek meghatározott kötelezettségeik voltak a folyókon uralkodó helyzetben érdekelt szervezetek és személyek iránt, és felelősségre vonhatták őket, ha kötelezettségeiket nem teljesítették. Az utasítás meghatározta jogaikat azokkal a személyekkel szemben is, akiknek munkája összefüggésben áll a vízügyekkel. Erről szól az utasítás 6. pontja, amely szerint a mérnök egymaga vagy pedig felügyelője által köteles ellenőrizni, hogy a halászok, molnárok és más személyek ne végezzenek kárt okozó munkálatokat a folyókon, és általában a terepi mérnök tudta nélkül senki semmilyen munkálatot nem végezhetett a folyókon. Ha a mérnök nem tartja be ezt a rendelkezést vagy nem akadályozza és nem bünteti meg a (megkezdett vagy befejezett) tiltott munka kivitelezőjét, őt terheli a felelősség. A megtett intézkedésekről jelentést kell tennie a vezető mérnököknek és az igazgatóságnak. Az elmondottakból kitűnik, hogy a császári rendelettel a terepi mérnökök széles körű felhatalmazást kaptak, és a terepen a hatalom felelős hidrotechnikai szerve lettek. A vizek és folyók hajózhatósága tekintetében jogaik nagyobbak voltak bármelyik más terepi adminisztratív szerv, a megyei elöljárók és a különböző időkben a földbirtokosoknak és mágnásoknak hűbéri előnyjogként adományozott jogoknál. Igaz, jelentős mértékben növekedett felelősségük a felettes állami szervek iránt. A terepi vízgazdasági szervek széles körű felhatalmazása az érdekelt polgári és katonai szervekkel és személyekkel szembeni viszonyuk kiéleződésének veszélyét hordozta magában, ezért az utasítás 14. pontja ezt a problémát taglalja. A terepi technikai szolgálat szerveinek meghagyja, hogy a kormányokkal, körzeti hatóságokkal, megyékkel és parancsnokságokkal állandó jó viszonyt tartsanak fenn és kerüljék a szükségtelen konfliktushelyzeteket, továbbá a hegyalji területek tulajdonosaival teremtsenek »szerény és békés« kapcsolatot, hogy ne vonják magukra 64