Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
I. fejezet. Az államigazgatás intézkedései a folyók jobb hajózhatóságáért és a vízszabályozásért
HAJÓZÁSI TÉRKÉP Ezt a hajózási térképet 1773 július—augusztusában készítették, amikor Mathias Heppe által megépített hajó először tette meg a Szeged és Zimony közötti utat. M. Heppe németországi hajóépítő és hajótulajdonos, Heppe Szaniszló mérnöknek, a budai építészeti igazgatóság későbbi igazgatójának apja. Heppe hajója a Rajnán használatos hajók mintájára készült. A Zimony és Szeged közötti hajóút oda—vissza 12 és fél napig tartott. A térképen feltüntették a Szeged és Zimony közötti településeket, a vízimalmokat, réveket, amelyek megnehezítették a hajózást és a hajóvontatást. Megjelölték azokat a helyeket is, ahol a hajó éjjelre kikötött. A jobb oldali táblázaton az egyes települések közötti hajóutat tüntették fel, mind a felfelé, mind a lefelé való hajózásra vonatkozóan. Felfelé 107 óráig és 59 percig, lefelé 68 óráig és 57 percig tartott az út, ez összesen 176 óra és 56 perc. Ebből 7 nap 8 óra és 56 perc a tényleges hajózás, míg összesen 5 napot és 3 órát állt a hajó. A térkép Fraunhofer lovassági tiszt munkája, s csak a hajózás szempontjából alapvető fontosságú adatok vannak feltüntetve rajta. Fraunhofer ígérete szerint a részletesebb adatokat később jelenteti meg, könyv formájában, miután még egyszer végighajóztak a Tisza és a Maros egész hajózható szakaszán. A térképet Barbara Gandlin rajzolta Pozsonyban, a magyar helytartótanács és a magyar országgyűlés akkori székhelyén. Neweklowsky szerint az osztrák hajók a XVIII. században konstrukciójuk és anyaguk (puhafa) tekintetében gyengébbek voltak, mint a Rajnán és Majnán közlekedő hajók, amelyek tölgyfából készültek. — Mária Terézia 1766-ban eredménytelenül irt ki 1000 forintos pályázatot egy olyan hajókonstrukcióra, amely a folyón felfelé és lefelé is vitorlával közlekedhet.— Ezután hívták Matthias Heppét a Habsburg monarchiába, hogy olyan tölgyfa konstrukciójú hajót építsen, amilyeneket a Rajnán és a Majnán használtak. Valószínűleg Josef Walcher is ilyen hajóval ereszkedett le a Dunán 1773-ban Z;monyig hogy ezután intézkedéseket tegyen a folyó hajózási viszonyainak megjavítására. — Lásd: Neweklowsky E.: Die Schiffahrt und Flösserei im Raum der oberen Donau B. I, o. 50—53. o. 2. Jelzés: KRA, F-125.
