Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XVIII. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna, mint a nagyszabású Duna–Tisza–Duna vízrendszer szerves része
A 14,5 mérföld hosszú Ferenc-csatorna HELYRAJZA és HOSSZANTI KERESZTMETSZETE, amelynek építését Bácska vármegyében a magy. kir. hajózási társaság 1793-ban kezdte el és 1802-ben fejezte be. A térképen a Froom által javasolt nyomvonalat kettőzött piros vonal jelzi, a tényleges nyomvonalat, amely szerint megásták a csatornát, amely tehát azonos a csatorna nyomvonalával, kék vonal jelzi,* miközben az egy mérföldnyi távolságokat római, a fél és negyed mérföldnyit pedig arab számokkal jelöltük. A társaság tulajdonában levő földterület, a többitől eltérően, sárga színű, mig a csatornahidakat a rajtuk haladó utakkal jelöltük. A térszínbe 1000 öles szakaszonként feltüntették a szintkülönbséget; bejelölték a Monostornál, Sztapárnál, Verbásznál, Szenttamásnál és Földvárnál épített hajózsilipeket is. A Duna kiigazított szintjével összhangban feltételezték, hogy a legmagasabb szint a 42o0'0” magassági alapponton van, a Tisza legmagasabb szintje pedig a 69°0'0" magassági alapponton, mjg a Duna legalacsonyabb szintje a 58°0'0”, a Tisza legmagasabb szintje pedig a 69°0’0" alapponton, míg a Duna legalacsonyabb szintje 58°0’0”, a Tisza legalacsonyabb szintje a 85°0'0" magassági alapponton. A monostori hajózsilip küszöbe a 62°0'0” magassági alapponton, a sztapánié a 59°0'0”, míg a verbászi hajózsilip alsó küszöbe a 63°5’11", felső küszöbe pedig a 70°11'5" magassági alapponton van. A szenttamási hajózsilip mindkét küszöbe azonban a 75°0’0" alapponton van. Végül a földvári alsó küszöbe a 79°0’0”, felső küszöbe pedig a 89°1’3" magassági alapponton van. A csatorna bejárati részének medre, a Dunától a monostori hajózsilipig, a 63°0’0", míg a csatornáé Monostortól a sztapári zsilipig az 58°0'0” alapponton van, a sztapári és a verbászi hajózsilip között pedig az 59°0’0" alapponton. Ezen a szakaszon a csatornát úgy építették, hogy nem töltések között folyik. A verbászi és a szenttamási hajózsilip közötti bara szintjét a 65°0'0” alappontra növelték, míg Földvárig a 69°0’0" alappontra. Végül a csatorna medre a földvári hajózsiliptől a Tiszáig a 89°0'0” alapponton van. Jelzés: HRK C 2402a * Noha a térkép nem színes, világosan kivehető a csatorna Froon által javasolt nyomvonala. ** A O’" jelek mindig lábat, hüvelyket és vonalat jelölnek. — A relatív szintkülönbség magálíapításáról lásd: XII. fej., 11. lábjegyzet.
