Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)
XVIII. fejezet. A Duna–Tisza-csatorna, mint a nagyszabású Duna–Tisza–Duna vízrendszer szerves része
3. melléklet. Felirat Áttekintés a Dunáról és környékéről a bácskai Ferenc-csatornánál, tekintettel, hogy meg kell javítani az ösz- szeköttetést e fontos hajócsatorna és a Duna között. Mellékle’t a javaslathoz, amelyet Rauchmüller von Ehrené'tein magyar királyi tanácsos és országos építészeti főmérnök dolgozott ki 1830-ban végzett kutatásai idején. Magyarázat: M. N. A Ferenc-csatorna legmagasabb pontja és az első hajózsilip (M) Monostornál. A, a, C, B, D, E, F, G, H — a Duna főmedre, amelyet a C, B, D, E szerpentinnel kötöttek össze a csatornával, hogy vizet nyerjenek más vízforrások mellett, amelyek szintén táplálják a csatornát. C, E — a Duna áttörése, amely 1820 óta mindinkább kifejezésre jut a C, B, D, E szerpentinnél és amelyet most megszüntettek, ami miatt a szerpentint mindinkább eltörni a homok, s ez egyre jobban megnehezíti a bácskai csatorna kapcsolatát a Dunával. A szanációs intézkedéseket, amelyeknek célja a csatorna és a Duna közötti — a Dunának már említett áttörése miatt megszakadt — összeköttetésnek a helyreállítása, a következő áttekintésekben és térképeken világítjuk meg, magyarázatokkal. A kivitelezhetetlen javaslatokat egyszerű szaggatott vonallal jelöljük, míg a javaslatokat, amelyeknél szigorúan figyelembe vettük a helyi viszonyokat, folytonos vonallal jelöltük. N + o III (jobb alsó sarokban) A kétszeres enkláve magyarázata, amelyre Kalangyosnál van szükség a Duna behatolásának elzárására. E — a Duna betörése. Térképészeti jelek Szőlő Tölgyerdő Réti erdő Bozótos Jelzés: HKA 356/11. Intravilan Szántóföld Mező Legelő Töltés Út Folyómeder Vízimalom Láp Nádas Területhatár Vármegyei határ
