Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

XVII. fejezet. A világ csatornái és útjai történetének rövid vázlata. Összehasonlító áttekintés

szekapcsolásának problémáját, és ezzel egy olyan közlekedési hálózatot teremtett, amely a kínai terület jelentős részét felölelte.4

Nyolc évszázaddal később, a Sui-dinasztia (i. sz. 581—618) uralkodása idején, hozzáláttak a Nagy- vagy más nevén a Császár-csatorna, egy olyan mesterséges víziút építéséhez, amely jóval nagyobb és összetettebb feladat volt mindannál, amit addig a kínai csatornahálózat építése során teremtettek, sőt annál is, amit a világ más részein napjainkig építettek. A kínai Nagy- -csatornát — amely több mint 8 000 km hosszú, vagyis valamivel hosszabb, mint a New York és Florida közötti távolság, s amelyet kezdetben arra szántak, hogy Lajang akkori kínai fővárost ösz- szekösse a Jangce folyó alsó szakaszával, Kína ősidők óta legfontosabb gazdasági vidékével — többször tovább építették, rekonstruálták és átalakították, összekötötték más csatornahálózatokkal. Mai terjedelmét és formáját 7 évszázaddal később, a XIII. szá43. kép — A kínai csatorna falai. Louis Lecomte műve alapján.

4. Science and Civilisation in China, by I. Needham, Wang Ling and Lu Gwei-Djen, Cambridge, 4. kötet, 299—303. o. 899. kép.

457