Petrović, Nikola: Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-Medencében a merkantilizmus korában (Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia, Novi Sad - Történelmi Intézet, Beograd, 1982)

Bevezető. A Habsburg-birodalom a XVIII. század második felében

uralkodásának ideje alatt dolgozták ki, míg az építkezést utóda, II. Lipót rendelte el. A csatornaépítés ideje alatt II. Ferenc uralkodott, aki apját követte a trónon, annak korai halála után. A nagy és jelentős vállalkozás gazdasági és társadalmi fel­tételei II. József (1780—1790) uralkodásának ideje alatt értek meg. Az osztrák történelemnek ez a szakasza külön jelentőség­gel bír ennek a vízgazdasági szempontból fontos építménynek a munkálatai folyamán váltakozó feltételek és helyzetek, sike­rek és kudarcok, megtorpanások és újrakezdések megértése szempontjából. Elődeihez hasonlóan II. József és II. Lipót is szembeke­rült a szállítási és hajózási gondokkal és a mesterséges vízi utak építésének szükségletével. Ez késztette őket arra, hogy megkíséreljék elmozdítani az ügyet a holtpontról. 3. F. J. MAIRE MÉRNÖK TERVEI ÉS GAZDASÁGI ELKÉPZELÉSEI A Habsburg-birodalom folyói hajózási feltételeinek javítá­sára és a csatornaépítésére tett javaslatok, ötletek, vázlatok és tervrajzok közül a XVIII. században F. J. Maire francia földrajz­szakértő és folyammérnök terve emelhető ki. Tizenöt évig dol­gozott a monarchia csatornarendszerének és víziutainak tervén. Könyvében, amely 1786-ban jelent meg francia és német nyel­ven,15 részletesen bemutatta tervét, hogyan lehetne a Habsburg- birodalom valamennyi részét folyami utakkal összekötni, nem tévesztve szem elől, hogy a szerteágazó víziutak központjában Bécs lenne, fejlett manufaktúrájával és kereskedelmével és a főváros gazdasága fejlesztésének szükségességével. Maire három nagy kontinentális vízi főút építését javasol­ta. A megőrzött tervrajz szerint az egyik az észak-adriai Kra- Ijevicát kötné össze Béccsel. A csatorna Zágrábtól keletre szelte volna a Szávát. Kutatásunk tárgya szempontjából fontos megem­líteni, hogy a nagy víziút kiindulópontja Brod na Kupi lett volna. A Kupa felső szakaszát Maire csatornázni gondolta. Maire javaslata szerint a Kupa alsó szakaszának nagy ré­szét, Karlovac és Sisak között, nem kellett volna hajózásra hasz­15. Bemerkungen über den inneren Kreislauf der Handlung in den österre­ichischen Erbstaaten zur nötigen Erläuterung der hydrographischen General- und Partikularkarten von diesen Ländern; oder Hauptentwurf der zu eröffnenden schiffbaren Wasserstrassen von allen Meeren Europas an bis nach Wien von F. J. Maire, hydraulisch und geographischen Ingenieur (Aus dem französischen), Srassburg und Leipzig 1786, 272. o. (kb. 220 ezer betűjel). — A szerző egy fejezetet szentelt a nagy csa­tornák építésének, de adatai részben megbízhatatlanok. — A könyv fran­cia címe: Mémoire raisoné sur la circulation interieure du commerce dans les états de la maison d'Autrich, Strasbourg, 1786. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom